Hat év, hétszázmillió forint, eddig eredmény nélkül. Egy magyar kultúrhorror története – vonja le a Design Terminál történetének tanulságát Kara György a nyár közepén indított honlapján. A legyendesignterminal.eu oldal életre hívása mellett az ismert tervezőgrafikus akkor döntött, amikor június végén a Kortárs Építészeti Központ Tálaló című vitafórumára a meghívott illetékesek közül Csáky Bernadett, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára, Imre János, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság vezetője és Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. akkori vezérigazgatója végül nem ment el, hogy a szakmai nyilvánosság előtt beszámoljon arról, a Design Terminál megnyitása miért halasztódik évek óta. A honlap követelését – Legyen Design Terminál! – azóta mintegy kétezer-hatszázan írták alá. – Felháborított, hogy a válság idején egy intézmény, amely a gazdasági élet szereplőit és a formatervezőket összehozva egyfajta katalizátorként tudna működni, bürokratikus akadályok miatt három éve nem tud megnyílni – mondta el lapunknak Kara György. – A dizájn gazdasági fontosságát sok ország felismerte, jó lenne hozzájuk csatlakozni.
Tény, hogy a hazánkba települő multinacionális cégek kezdetben saját dizájnerekkel dolgoztattak, s bár hamar rájöttek, az arculatformálásban és ipari formatervezésben egyaránt európai színvonalú elvárásoknak tudnak megfelelni a magyarok is, mégis jelenleg sok magyar tervező a létéért küzd. A magyar formatervezés sikereit csak egy szűk kör ismerheti, miközben az Iparművészeti Egyetem formatervező növendékei évek óta különféle nemzetközi versenyek előkelő díjait vehetik át.
A Design Terminál koncepcióját 2002-ben a Magyar Szabadalmi Hivatal és a formatervezési tanács elnöke, Bendzsel Miklós, valamint az intézmény vezetője, Pohárnok Mihály formatervező – jelenleg a Design Terminál Kht. vezetője – dolgozta ki. Pohárnok Mihály volt többek között a házgyári konyhaprogram egyik vezetője, amely nyomán a dizájncentert és az Ipari Formatervezési Tanácsot hívták életre. A Design Terminál nem csupán a kortárs formatervezőknek biztosítana folyamatos megmutatkozási lehetőséget, hanem szakmai műhely is lenne. És mint a nyolcvanas években elődje a Gerlóczy utcában, ez az intézmény is segítené a gazdasági élet szereplőit abban, hogy ha egy termék gyártása mellett döntenek, annak megvalósítására a legalkalmasabb tervezőket találhassák meg. Az intézmény megnyitását egyébként az Európa terv keretében 2003 novemberére ígérte a Medgyessy-kormány.
Az elmúlt éveket jól jellemző történet: az épület rekonstrukciósterv-pályázatát végül csak 2004 végén írták ki, a beruházás csúszással, 2006 októberében fejeződött be. Jelenleg is per tárgya, hogy a kivitelező minden munkát elvégzett-e a megfelelő minőségben, ám a kivitelezőt kifizették, és most a garanciális javítások sem hajthatók be rajta. A pótmunkákra idén tavasszal írtak ki közbeszerzési eljárást, ám munkálatok nyoma azóta sem látszik az Erzsébet téri épületnél. A beruházás felelőse, a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó Központi Szolgáltatási Főigazgatóság múlt év márciusában indította el a használatbavételi eljárást, s bár a szakhatósági engedélyeket az épület sorra megkapta – ahogy a Magyar Szabadalmi Hivatal időközben a vagyonkezelői jogokat –, a használatbavételi engedélyt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a pótmunkálatok szükségessége miatt nem adta meg. Idáig.
Imre János főigazgató ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, az ideiglenes használatbavételi engedély meglesz a napokban, ez tartalmazza majd a használatbavételhez szükséges további munkálatok felsorolását.
A szolgáltatási főigazgatóság az ideiglenes használatbavételi engedély birtokában adja áldását arra, hogy a dizájnhét októberben az Erzsébet téri épületben találjon otthonra. A folytatás, az intézmény megnyitása, állandó működése azonban továbbra is kérdéses.
Sziget fesztivál
A Sziget Fesztivált nem érdekli, hogy ki a hamászos
