A kormány elvenné a parlament jogait

Alkotmánybíróság előtt támadta meg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége tegnap a központilag előírt bérekre vonatkozó új szabályozást. Korábban ugyanebben az ügyben Angyal József okleveles adószakértő fordult a testülethez.

Az adóslistával is baj van. Alkotmányossági aggályokat vet fel Jóri András adatvédelmi biztos szerint az a törvénytervezet, amelyikben a kormány olyan adatbázis felállítását javasolja, ahol több millió magyar polgárról lehetne megtudni azt, hogy miként áll a felvett hitelek visszafizetésével. A biztos szerint a tervezet üzleti érdekeknek engedve korlátozná a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot.

A kormány ismét átlépi az alkotmányosság határát azzal, hogy az Országgyűlés jogait elvéve valamelyik alárendelt hivatalával hozatna létre kvázi törvényként működő útmutatókat és leiratokat. A parlament nemrégiben döntött arról, hogy azoknak a vállalkozóknak, akik a saját cégüktől fizetést kapnak, a minimálbér kétszerese helyett ezentúl – tevékenységük piaci értéke alapján – központilag meghatározott bér után kell befizetniük a társadalombiztosítási járulékot. A már kihirdetett jogszabály azonban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint nem tartalmaz semmi közelebbit azzal kapcsolatban, hogy miként kell meghatározni a különféle tevékenységek piaci értékét, s a törvény nem hatalmaz fel egyetlen kormányszervet sem arra, hogy ezt a hiányosságot pótolja. Ennek ellenére Oszkó Péter pénzügyminiszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy majd az APEH árazza be az egyes szakmákat. A VOSZ szerint akár az adóhatóság, akár egy másik hivatal végzi el ezt a feladatot, az mindenképpen az alaptörvénybe ütközik majd. Korábban az Alkotmánybíróság is több esetben rámutatott arra, hogy a jogalkalmazó hivatalok nem alkothatnak a választott parlament helyett jogot.
De nem csak ez a tervezett eljárás alkotmányellenes. A VOSZ szakértői szerint a vállalkozás szabadságának alaptörvényben rögzített jogába ütközik az, hogy a kifizetendő tb-járulékok kiszámolásának alapja, tehát a tevékenységek piaci értéke értelmezhetetlen és végrehajthatatlan, mert nem tudni, mit jelent, a meghatározás lóg a levegőben. Az ötlet piacellenes és életszerűtlen – fogalmaz közleményében a vállalkozói szervezet. Az érdekvédők úgy látják, a kabinet semmi mást nem akart, mint gyorsan feltölteni a tb-kassza hiányát, ám ezt a piacgazdaság elveivel ellentétesen és mindenféle közgazdasági hatástanulmány, felmérés nélkül tenné meg. A VOSZ figyelmeztet, hogy ha életben marad a kifogásolt törvényi rendelkezés, a közterhek várható jelentős emelkedése miatt számos vállalkozás tönkremegy.