„Eszetlen hazaszeretet”

„Az általános válságra reagálva” a tizedik ARC pályázati kiírása arra hívta fel a pályázókat, hogy „lovagolják meg a krízis hullámait” és találják ki, hogyan kellene újrakezdeni. Az eredmény tegnap óta tekinthető meg az Ötvenhatosok terén. Elmentem, megnéztem. Választ nem kaptam.

A korábbi fogódzók elveszítették a stabilitásukat, erre a válság csak ráerősített. Újra kell gondolnunk mindent, egészen az alapoktól, és meg kell szabadulni a bal-jobb dichotómiától – nyilatkozta lapunknak még a hivatalos nyitás előtt tartott díjátadó után a jubileumi ARC ötletgazdája és társtulajdonosa, Geszti Péter, arra a kérdésre, hogy az idei pályázati felhívásnak megfelelően személy szerint mivel kezdené a kiállítás mottójává tett újratervezést. – A politikai kommunikációval azért is szakítottam, mert azt tapasztaltam, egyáltalán nincs befolyásom azokra a dolgokra, amelyekben egy kampány kreatív munkájával részt vállalok. A politikai megrendelő nehezen számon kérhető, semmilyen párt nem tud felelősséget vállalni utólag az emberért. Ezért én sem tudok felelősséget vállalni azért, amit a politika általában művel. Sem morálisan, sem lelki értelemben, hiszen konfliktusokat generál a szavazatszerzés érdekében. Aki politikusként vagy akár politikai marketinggel foglalkozó szakemberként részt vállal a közéletben, mindenképpen felelős a kialakult helyzetért, ezért is tértem vissza a civil pályára – válaszolta arra a felvetésre, hogy az SZDSZ 2002-es választási kampányának tanácsadójaként érez-e személyes felelősséget a közélettel szemben kialakult általános kiábrándultság miatt.
Az ARC idei felhozatalában ugyanis egy közös nevező biztosan van: minden alkotás mögött érezhető a közélettel szemben kialakult csömör. Még azok az alkotások is inkább keserű utóízt hagynak, amelyek a harmadik Magyar Köztársaság születésének huszadik évfordulójára reagálnak. Hiába (Pointless) – hirdeti Schikowski Alexandra pályaműve: a plakát egyik fele egy 1989-ben készült gyerekkori kép, a másik fele ugyanaz a beállítás, egy panelház előtere, húsz évvel később. Jócskán akad a radikális jobboldalnak címzett plakát, ellenben a szétmorzsolódott liberális párt, vagy az MSZP ismert ügyeit firtató alkotást keresve sem talál a látogató.
A zsűri kedélyborzoló jellege miatt különdíjjal is jutalmazta a kétségkívül legmegosztóbbat: Turai Balázs Kuruc.infant című plakátja szándéka szerint a szélsőjobboldal politikai attitűdjét parodizálja, provokatív éllel. A plakátok másik csoportja a válsághoz és az újrakezdés dilemmájához az egyéni megküzdési stratégiák felől közelít. Klasszikus „válságkarrier” ihlette az Önerő című győztes alkotást, amelyen mentőövhöz kötött hétköznapi tárgyak centrumában áll egy fürdőruhás férfi, feltehetőleg a nappalijában. Második helyet érdemelt az a cím nélküli plakát, amelyen a pályázó többek között az „eszetlen hazaszeretet”, a „méltóság” és a „korlátoltság” hívó szavaktól ihletve az ötvenhatos zászlót befoltozva ábrázolta. A harmadik díjat a halogatást pellengérre állító plakátnak ítélte a zsűri, amelyen csak két szó szerepel: majd holnap.