Brüsszel Ukrajnától vásároltatna fegyvert a tagállamokkal

Az Európai Bizottság elnöke szerint Európának nem saját hadiiparát kellene támogatnia, hanem közvetlenül Ukrajnából vásárolnia fegyvereket, uniós hitelből. Brüsszel ezzel is Ukrajna felé csatornázna pénzeket.

Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen Fotó: AFP

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismét meglepő javaslattal állt elő. Felszólította az uniós országokat, hogy a jövőben közvetlenül Ukrajnától vásároljanak fegyvereket. A római Ukrajna-újjáépítési konferencián elhangzott beszédében Von der Leyen azzal érvelt, hogy az ukrán hadiipar korszerű, jó minőségű fegyverrendszereket gyárt, amelyek gyorsan és olcsón elérhetők, ugyanakkor termelési kapacitásaik csupán 60 százalékban kihasználtak. Brüsszel ezzel új csatornán finanszírozná a háborút.

Brüsszel ukrán fegyvereket vetetne a tagállamokkal (Fotó: AFP)

Brüsszel ukrán fegyvereket vetetne a tagállamokkal

Von der Leyen javaslata szerint az EU-tagállamok a SAFE (Security Action for Europe) programban felvett uniós hiteleket fordíthatnák ukrán fegyverek vásárlására. A több milliárd eurós kedvezményes kölcsönök az Európai Bizottság szerint nemcsak Európa védelmét szolgálják, hanem Ukrajna hadiipari bevételeit is növelik. 

Ez előnyös Európának, és létfontosságú Ukrajna védelmi szektora számára

– mondta Von der Leyen, hozzátéve: 

Mindaddig Ukrajna mellett állunk, ameddig szükséges.

A SAFE-programot 2025 márciusában indította útjára a bizottság, célja az európai védelmi kapacitások növelése. A program alapján a tagállamok olyan védelmi beruházásokat finanszírozhatnak, amelyek legalább 65 százalékban EU-, EGT- vagy ukrán gyártású alkatrészeket tartalmaznak. A hitelek futamideje 45 év, 10 év türelmi idővel.

Kényszerpályára állna a hadigazdaság

Ukrajna 2022 februárja óta hivatalosan betiltotta a hadiipari exportot, hogy saját hadereje ellátását biztosítsa. Az ukrán gyártók azóta szinte kizárólag az államtól és néhány jótékonysági alaptól kapnak megrendelést, jellemzően rövid távra, előfinanszírozás és garanciák nélkül. A bizonytalan kilátások miatt sok gyártó küzd a működés fenntartásáért, a fejlesztések elmaradnak, az import-alkatrészek beszerzése nehézkes. A brüsszeli javaslat szerint az uniós tagállamok megrendelései segítenének stabilizálni az ukrán hadiipart. Kérdés, hogy a tagállamok hajlandók lesznek-e lemondani saját hadiipari fejlesztéseikről, hogy harmadik országban teremtsenek munkahelyeket, fejlesszenek technológiát és fizessenek adót. 

Von der Leyen megnyilvánulása újabb példája annak az uniós politikának, amely a tagállamok belső ipari érdekeit Ukrajna háborús szükségletei mögé sorolja.

A bizottság elnöke a SAFE-program révén egyfajta kelet-európai hadianyag-gyártási bázist építene ki, amelyben az uniós források az ukrán hadiiparon keresztül hasznosulnak, nem pedig az európai gyártóknál. A stratégiai döntés nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdéseket is felvet. Az ukrán hadiipari termékek ugyanis nem estek át a NATO-kompatibilitás teljes tesztelési folyamatán, ráadásul az orosz célponttá váló ukrán gyárak logisztikai kockázatot is jelentenek a hosszú távú együttműködésben.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)