Már most inog a költségvetés

Bár a pénzügyi tárca szerint minden a tervezettnek megfelelően alakul, a költségvetés augusztusi számai minden eddiginél több aggodalomra adnak okot. Az egész éves túlköltési lehetőség 92 százalékát értük el, sőt már most látni, hogy szeptemberben 150 milliárd forinttal túl is lépjük a keretet. A társadalombiztosítási alapok helyzete kétségbeejtő.

A hivatalos kincstári optimizmus ellenére sehogy sem körvonalazódik, miként lesz tartható az idei költségvetés. A Pénzügyminisztérium tegnap közzétett államháztartási adatai alapján egyelőre nagyon úgy fest, hogy a július elején életbe lépett megszorító intézkedések és a minisztériumi tartalékok zárolása ellenére sem lesz tartható a „kőbe vésett” és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a hitelcsomag fejében beígért államháztartási hiány. A legtöbb bizonytalanság az adóbevételeket övezi: augusztus végéig a tervezettnél jóval kevesebb áfa és társasági adó folyt be a közös kasszába, az autóeladások zuhanása miatt pedig a regisztrációs adó a tavalyi 18 százalékára zsugorodott, sőt felbillent a társadalombiztosítási alapok költségvetése is. Utóbbinál már augusztus végére túlléptük az egész évre tervezett hiányt, és egyelőre megjósolhatatlan, miből táltosodnának meg év végéig a járulékbefizetések. A kasszát teljesen felborította az elbocsátási hullám és a betegállományba menekültek nagy száma, ugyanis jóval kevesebb a járulékokból befolyó összeg.
A büdzsé kiadási oldalán sincs minden rendben: erre utal, hogy még a megszorítások és a takarékossági intézkedések bevezetése után, augusztusban is közel öt százalékkal költött többet a költségvetés, mint tavaly. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára ennek ellenére a tegnapi sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a tárcák fegyelmezett gazdálkodást folytatnak, amit szeptember elsejétől immár kincstári biztosok felügyelnek. Aggasztó a helyzet az állampapírok frontján is: ugyan vannak jelek arra, hogy kezd beindulni az államkötvények eladása, a forintban kibocsátott állampapírok állománya idén 1189 milliárd forinttal csökkent, vagyis a külföldi befektetők és a lakosság továbbra is szabadul a magyar állampapíroktól. További kockázatot jelent, hogy az önkormányzatok hiányát nem szerepeltetik az államháztartási elszámolásokban. Ezt nem is figyeli az IMF, a településeknél keletkezett deficit ezért a valóságban sokkal csúnyább képet fest a költségvetés valódi helyzetéről.
– A megszorító intézkedések hatása a második fél évben jelentkezik, ezért lehetséges elvileg, hogy év végére letornázzuk az eddigi deficitet – nyilatkozta lapunknak Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője kiemelte: az új intézkedések hatása egyelőre bizonytalan, elsősorban az áfabevételeknél és a társaságok nyereségadójánál érzékelhető a legnagyobb kockázat. A közgazdász szerint a bizonytalanság ellenére a hozzávetőlegesen 80 milliárd forintos stabilitási tartalék zárolásával talán teljesíthető lesz az idei GDP-hez viszonyított 3,9 százalékos hiánycél. A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint az idei büdzsé még a legjobb esetben is csak akkor nem lyukad ki, ha az összes tartalékot lakat alatt tartjuk.