Múlt századi lépték, dán dogma

Bemutatók sorával vág neki az új évadnak a budapesti Thália, a Bárka és a Magyar Színház is. A pesti Broadwayn tiszteletét teszi Molnár Ferenc, angol kispolgárok, egy bogárraj, a Bárkán féktelen hősjelöltek, gyarló kisemberek jelennek meg. A Magyar Színházat továbbra is Iglódi István vezeti, amíg ki nem nevezik az új direktort.

A budapesti Thália Színházban az őszi évad elején mutatja be a Maladype Színház Alfred de Musset 1834-ben íródott, Lorenzaccio című poétikus művét Zsótér Sándor rendezésében. Bár az eredeti darab hatvan színváltást és négyszáz szereplőt alkalmaz, az október 11-i bemutatóban csak öt szereplő által elevenedik meg a tizenhatodik századi, firenzei történet. November 14-én a Beszélő fejek sorozat újabb részeként három Alan Bennett-monológot láthat a közönség Kováts Adél, Moór Marianna és Szervét Tibor előadásában (rendező: Bálint András). Január 15-én, a Nagyszínpadon Molnár Ferenc Doktor úr című komédiáját mutatják be a Budapesti Operettszínház és a Thália Színház közös produkciójaként, Korcsmáros György rendezésében. A Nemzeti Színháznak készült darab, amelynek végül a Vígszínház adott otthont 1902-ben, a francia és olasz vígjátéki stílust múlt századi hangulatban tálalja (szereplők: Dunai Tamás, Földes Tamás, Kalocsai Zsuzsa.)
Jövő márciusban a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként a Budapesti Kamaraszínház és a Thália Színház közösen mutatja be Victor Hugo A királyasszony lovagja című drámáját Horváth Lili, Kolovratnik Krisztián, Méhes László és Szabó Győző főszereplésével (rendező: Léner András). Áprilisban Lázár Zsófia Bogármeséjének folytatását követheti nyomon a közönség. Botsáska és a Rózsabogár kalandjait a KFKI Kamarabalett adja majd elő. Zárásként, 2010 nyarán pedig a legsikeresebb kortárs író, Paulo Coelho Tizenegy perc című művének színpadi adaptációját rendezi Szikora János. Az Új Színház és a Thália Színház közös darabja a női lélek kuszaságát, a szerelem és szexualitás végtelen összefonódását és szentségét tárja fel.
Márai Sándor Zendülők című regényadaptációját rendezi meg Vidovszky György a Bárka Színház vívótermében. Az első világháború végén játszódó regény színpadi változatát Gyarmati Kata írta. A darabot a teátrum ifjúsági sorozatának legújabb részeként mutatják be majd szeptember 25-én. Október 9-én kerül közönség elé Nádas Péter trilógiájának Találkozás című, 1979-es színműve. A Fiú és Mária régmúlt szerelmének tragikus, önkínzó felelevenítését Gergye Krisztián alkalmazza színpadra. Október végén a dán dogma fenegyerekének kamarafilmje ölt színházi formát. A Dogville-t Anger Zsolt rendezi. 2010-ben Tim Carrol dirigálásával mutatják be Howard Barker Győzelmét, amely Shakespeare korát és az otromba modernséget ötvözi. Szabó Máté, aki a Bárkában a De Sade pennájával debütált, jövő áprilisban egy idősek otthonában játszódó tragédiát visz színre.
A Hevesi Sándor téren az első bemutató Rostand Cyranója lesz, amit Őze Áron állít színpadra, ezt a Svejk története követi. Jaroslav Hasek művét Spiró György adaptálta. Aztán itt is lesz Molnár Ferenc- darab, a Liliom. Az évadban bemutatják még Henrik Ibsen és Arthur Miller A nép ellensége című színművét és Koltai Róbert kultfilmje, a Sose halunk meg színházi verzióját. A társulat évadnyitó ünnepségén adták át az Ivánka Csaba-díjat, amelyet Őze Áron Jászai Mari-díjas színművésznek ítélt oda a kollégákból álló grémium intuitív alakításaiért, a Cella című előadás rendezéséért, illetve elhivatott művészi és tanári munkájáért.