Obama terve: egészség mindenkinek

A tőle megszokott szenvedélyes beszédben szólította fel szerdán este Barack Obama elnök az amerikai törvényhozást, hogy segítsen megoldani az egészségügyi rendszer alapvető problémáit. A kérdés heves indulatokat gerjesztett már a nyári szünidőben is, és haladását alighanem súlyos politikai csatározások kísérik majd.

A terv főbb pontjai:
– Megtiltanák az egészségbiztosítóknak, hogy egészségi állapotuk vagy magas rizikófaktor miatt közvetlenül, vagy a járulék emelésével közvetve megtagadják a biztosítást egyes személyektől. Az elmúlt években 12 millió embert diszkrimináltak ilyen okokból.
– Felszámolnák vagy korlátoznák azt a biztosítói gyakorlatot, amely a biztosított neme vagy kora alapján állapítja meg a járulékot vagy tagadja meg a szerződéskötést.
– Megtiltanák a biztosítók számára, hogy akkor szüntessék meg az ellátás folyósítását, amikor a biztosított beteg, azaz éppen a legnagyobb szüksége van rá. Az elmúlt öt évben húszezer ilyen esetet rögzítettek, amelyeken 300 millió dollárt spórolt a három legnagyobb biztosító, súlyos adósságba taszítva ügyfeleiket, illetve magas, behajthatatlan kintlevőséggel terhelve az ellátást végző kórházakat és orvosokat.
– Alapvető megelőző jellegű ellátásban – mammográfia, tüdőszűrés, cukorszűrés, influenza elleni oltás – különdíj nélkül részesülhetnének a biztosítottak.
– 2013-ra létrehoznának egy egységes, átlátható egészségbiztosítási „piacot”, ahol a biztosítás nélküliek és a kisvállalkozások összehasonlíthatják és kiválaszthatják a számukra leginkább megfelelő opciót, és rugalmasan változtathatnak létező biztosításukon élethelyzetük – például állásvesztés, munkahelyváltás – szerint.
– Adókedvezményekkel és jóváírásokkal támogatnák, hogy az emberek és vállalkozások biztosítást kössenek.
– Állami egészségbiztosítót hoznának létre a biztosítás nélküliek számára, amely ugyanolyan feltételek között működne, mint a magánbiztosítók, azaz meg kellene élnie a biztosítottak járulékaiból.

Obama az eddigi legrészletesebb képet rajzolta fel terveiről, amelynek lényege, hogy a jövőben törvénnyel köteleznének minden amerikait: rendelkezzen egészségbiztosítással. Az elnök az autósok kötelező felelősségbiztosításához hasonlította a rendszert. Védelmébe vette tervének azt a politikai ellenfelei által vehemensen támadott részét is, amely szerint lesz kormányzati, azaz állami működtetésű biztosítási opció is, ez szándéka szerint versenyre és ezáltal áraik csökkentésére kényszeríti a magánbiztosítókat. Obama azt mondta, nyitott az alternatívákra, ugyanakkor leszögezte: ragaszkodik ahhoz az alapelvhez, amely szerint ha valaki nem talál a magának megfelelő biztosítást, az állam nyújthasson megoldást számára. Az állami opció elsősorban azon milliók (a lakosság legfeljebb öt százaléka) számára biztosít lefedettséget, akik ma ezt teljességgel nélkülözik – közölte Obama, elsősorban azokra a republikánus vádakra reagálva, hogy a kormányzati biztosítás versenyhátrányba hozná a magánbiztosítókat, idővel kiszorítva őket a piacról, ami „szocializmushoz” vezetne. Az elnök megismételte ígéretét, a reform nem növeli a már amúgy is csillagászati magasságokban szárnyaló költségvetési deficitet, s a megtakarításokból finanszírozni lehet a programot.
A republikánusok a képviselőház és a szenátus összevont ülésén nem tűntek kompromisszumkésznek. Egységesen az állami biztosítási opció bevezetése ellen vannak, és azt vetették Obama szemére, hogy a bírálatok dacára még van bátorsága ragaszkodni ehhez. Egy kevéssé ismert republikánus képviselő, a dél-karolinai Joe Wilson a figyelem középpontjába került a beszéd alatt, mert „hazudik!” felkiáltással illette az elnököt, amikor az éppen az illegális bevándorlók egészségbiztosítási lehetőségeit érintette.