Hatszázezer forintos éves bevételig adómentes lehet a saját termelésű zöldség, gyümölcs árusítása, de ha valaki üzletszerűen értékesíti terményeit, akkor azt őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként érdemes végeznie – hívta fel a figyelmet szerdai közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Ha egy magánszemély csak a saját kertjében megtermelt zöldség- vagy gyümölcsfelesleget árulja, és ez a bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a hatszázezer forintot, akkor az eladásból származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani.
Ha viszont az értékesítésből származó bevétel meghaladja a hatszázezer forintot, akkor az adóévben megszerzett összes bevétel után kell a jövedelmet megállapítani. Amennyien ennek a jövedelemnek az adója az adóévben nem haladja meg a harmincezer forintot, akkor azt nem kell befizetni – emelte ki a NAV.
Ugyanakkor, ha valaki rendszeresen, üzletszerűen árusít különféle terményeket az értékesítés már gazdasági tevékenységnek minősül és áfaalanyiságot eredményez. Ez azt jelenti, hogy az értékesítőnek adószámot kell kérnie, nyugtát vagy számlát kell adnia, és – amennyiben nem választott alanyi adómentességet – áfabevallást is be kell nyújtania.
Ha valakinek az őstermelői tevékenységéből származó bevétele nem éri el az 1 744 800 forintot, nem kell jövedelmet számolnia és szja-bevallást sem kell benyújtania. Ha pedig az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő bevétele nem éri el a 17 448 000 forintot, akkor az átalányban megállapított jövedelme szintén mentes a személyi jövedelemadó alól – írta közleményében a NAV.
Aki üzletszerűen árusítja a saját termelésű zöldséget, gyümölcsöt, azt érdemes őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként tennie, nyugtát vagy számlát kell adnia és bevallásokat kell készítenie, mert ha elmulasztja, súlyos szankciókra számíthat. A mulasztási bírság akár egymillió forint is lehet. A számla- vagy nyugtaadás elmulasztása esetén akár kétmillió forintos bírságot is kiszabhat a NAV. A súlyosabb mulasztók, jelentős összegű bevételt eltitkolók további vizsgálatra is számíthatnak, amelyben a revizorok becsléssel állapítják meg az eltitkolt bevétel nagyságát és a fizetendő adót – figyelmeztet a NAV.
