Törvényes kifosztás a Hajdú-Bét ügyében?

A libatenyésztők törvényes kifosztásának tekinti a Hajdú-Bét tönkretételét a beszállítók érdekképviselete. A baromfis részvénytársaság 2004 óta tartó felszámolási eljárása a napokban új szakaszhoz érkezett: a felszámoló benyújtotta a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz a harmadik vagyonmérleget. A kisvállalkozóknak, libásoknak ezúttal sem jut egy fillér sem.

Lapunk érdeklődésére a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke, Bicskei Ferenc elmondta: múlt pénteken megérkezett a bíróságra a Hunyadi Felszámoló Részvénytársaság harmadik közbenső vagyonmérlege a Hajdú-Bét ügyében. Ez a 2007. december 1-je és a 2009. március 31-e közötti időszak tételeit tartalmazza. A felszámoló rt. előzőleg eljuttatta az 524 hitelezőnek a mérleget. Többen ezt nem vették át, így a bíróság próbálja majd felkutatni a címzetteket, hiszen a bevételek szétosztásáról minden érintettnek nyilatkoznia kell. A bíróság ezután dönt arról: jóváhagyja-e a vagyonfelosztást. Az elnök közölte még, hogy a mérleg szerint két ingatlan eladása nem történt meg, és nem fizették még ki a Hajdú-Bét gyesen lévő dolgozóinak járandóságát sem. A felszámolás tehát a harmadik mérleg elbírálásával sem zárulhat le.
Hajdú Ágnes, a Hunyadi Felszámoló Zrt. vezérigazgatója lapunkat úgy tájékoztatta, hogy az 524 hitelező 13 milliárd forintnyi követelésével szemben eddig 4,5 milliárd forint bevétel keletkezett a vagyon értékesítéséből. Ebből hárommilliárd forintot a felszámolás költségeinek kiegyenlítésére fordítottak. A hárommilliárdból 1,8 milliárdot tett ki az az összeg, amelyet a Hajdú-Bét 1700 dolgozójának kellett juttatniuk, amikor felmondták a munkaviszonyukat. A vezérigazgató szerint a hitelezők mindössze 1,4 milliárd forintot kaphattak. Az adatok szerint 630 milliót még az előző, vagyis a második vagyonmérleg elkészítésekor, 2006-ban utaltak át három pénzintézetnek. Az OTP Ingatlan Rt. 108 milliót, az Eurofaktor Rt., vagyis a volt Eximbank 83 milliót, a Raiffeisen Bank Rt. pedig 442 milliót kapott. Mindhárom hitelintézet kölcsönt nyújtott hajdan a baromfis részvénytársaságnak. A követelésüknek 2006-ban csak az 50 százalékát kapták meg, a másik felét most fizette ki részükre a felszámoló. A vezérigazgató úgy véli, hogy más hitelezők igényeinek teljesítésére nincs fedezett.
A mérleg kapcsán kérdésünkre több vállalkozó, hajdani libatenyésztő kifejtette: sérelmesnek tartják, hogy csak a bankok részesülhetnek a pénzből, azon az alapon, hogy egykor jelzáloggal biztosították követelésüket. A most befolyt összeg ugyanis nem a jelzálogos ingatlanok eladásából származik. Remény sincs rá, hogy a tönkre- ment beszállítók – szavaik szerint a „kis libások” – is részesüljenek a jóvátételből.
Ónodiné Demeter Éva, a Hajdú-Bét károsultjainak szószólója megjegyezte: törvényes kifosztás történt, de az erkölcsi szabályokat sem vették figyelembe a baromfis cég egykori illetékesei. Véleménye szerint amíg az ügyészség és a bíróság nem vizsgálja meg kellő mélységben az ügyet, és nem számoltatja el a felelősöket, a folyamat nem zárulhat le. Nemcsak a Hajdú-Bét jóhiszemű beszállítói közül lettek sokan nincstelenek, de azóta több cég szerződéses partnerei is hasonló sorsra jutottak. Egy másik vállalkozó lapunkkal azt közölte: már a felszámolási eljárás megindulása előtt kiürítették a céget.
Az eljárás mostani szakaszában egyébként egymilliárd forint került a felszámoló számlájára. Az összeget a Raiffeisen Bank fizette be azt követően, hogy a Legfelsőbb Bíróság gazdasági tanácsa az év elején 600 millió forint és kamatai megfizetésére kötelezte. A Hajdú-Bétnek a Raiffeisen volt az egyik fő hitelezője. A bank 2002-ben hétmilliárd forint erejéig jelzálogjogot jegyeztetett be a Hajdú-Bét 21 ingatlanjára, köztük a 3 milliárdot érő debreceni vállalati székhelyre. Opciós jogot is kikötött, és ezzel 2003 őszén már élt is: közölte, hogy egy kft. beiktatásával megvásárolja a 21 ingatlant. A Hajdú-Bét ezt követően, 2004 januárjában kért felszámolást maga ellen. A székhelyét Debrecenből Kecskemétre tette át.
Öt vállalkozás és egy magánszemély indította meg ezután a pert a Raiffeisen Bank és a Hajdú-Bét ellen: az opciós szerződés érvénytelenségének megállapítását kérték. A hétmilliárdos jelzáloggal megterhelt 21 ingatlan négymilliárdot ért, ám azt ehhez képest is fele összegért, vagyis aránytalanul olcsón, kétmilliárdért vehette meg az opciós nyilatkozattal a Raiffeisen által kijelölt kft. Az ingatlanokat egyébként pár napon belül értékesítették is, de nem derült ki, hogy mennyiért. Több helyütt kedvezőbb kategóriába sorolták át a területeket. A bíróság végül ez év januárjában – szakértői vélemény alapján – 600 millió forint befizetését látta indokoltnak. A pénzt kamatokkal együtt a felszámoló kapta meg.
A Hajdú-Bét Részvénytársaságnak – mint ismeretes – a Bajnai Gordon által irányított Wallis Rt. volt az egyik tulajdonosa. A másik pedig a Cipruson bejegyzett Vitonas Ltd., amelynek Bajnai Gordon volt a hazai kézbesítési megbízottja. A cég könyvvizsgálatát a Deloitte látta el. A gazdasági perben a Raiffeisen Bankot Sárközy Tamás ügyvédi irodája képviselte. Sárközy a Gyurcsány-kormány idején az államreform kidolgozója volt.