Alkotmánysértő módon rövidítették le a képviselőház megbízatási idejét Milos Melcák honatya szerint, hiszen a választók négy évre, azaz 2010 júniusáig adtak mandátumot a képviselőknek. Az idő előtti választásról márciusban döntöttek Csehországban, amikor megbukott a polgári demokrata Mirek Topolánek háromtagú koalíciós kormánya. A kormányzati teendőket azóta szakértői kabinet látja el, élén Jan Fischerrel, a statisztikai hivatal korábbi elnökével. Az alkotmánybíróság holnap nyílt ülésen vitatja meg, hogy a parlamenti választási időszak lerövidítésére hozott határozat összhangban van-e az alaptörvénnyel. Ha a bírák nem utasítják el egyértelműen az említett alkotmányerejű törvénnyel szemben emelt panaszt, akkor leghamarabb novemberben kerülhetne sor az előre hozott választásra.
A kialakult helyzet szokatlan egységbe kovácsolta a politikai főszereplőit. Václav Klaus, aki az alkotmánybíróság döntését példátlannak és szélsőségesen politikainak, a közérdek figyelmen kívül hagyásának minősítette, Topolánekkal és Jirí Paroubekkal, a szociáldemokrata párt (CSSD) elnökével egyetértésben azzal érvelt, hogy a kiélezett belpolitikai és a kedvezőtlen gazdasági helyzetben az országnak stabil kormányra van szüksége, aminek előfeltétele az előre hozott választás. Vele együtt a parlament két házának elnökei, a kormányfő, a parlamenti pártok vezetői és szakértők arra az elhatározásra jutottak, hogy alkotmánymódosító javaslatot dolgoznak ki, amelynek alapján a képviselőház gyorsított eljárással, minősített többséggel lerövidítheti saját megbízatási idejét. Ha az elképzelés megvalósul, az előre hozott választásokat az eredeti időpontban, azaz októberben, esetleg valamivel később, még novemberben meg lehetne tartani. A cseh politikusok az előre hozott választást alapvető közérdeknek tekintik, ha erre nem kerülne sor, hangoztatják, az akár Csehország destabilizálásához is vezethetne. Érvelésük középpontjában a jövő évi költségvetés jóváhagyásának fontossága, a költségvetési provizóriumban rejlő veszélyek elkerülése áll. De a választás elhalasztása növelné a folyamatban levő választási kampány költségeit is. Kimutatták: az elhalasztás több mint százmillió korona többletkiadással járna.
Az alkotmányos válság kapcsán a politikai színtéren, főként a kisebb pártok részéről, meredek vélemények is elhangzanak. Az alkotmánybíróság döntését például Jana Bobosíková volt uniós képviselő „a CSKP KB mesterkedéseihez” hasonlította, s felszólította a képviselőket és a kormányt, hogy ne vegyék tekintetbe a testület döntését.
Sorra támadják a kereskedelmi hajókat a húszik + videó
