Új választást akarnak

Mint derült égből a villámcsapás, úgy érte a cseh politika szereplőit az alkotmánybíróság döntése, amellyel a testület a napokban hatályon kívül helyezte Václav Klaus államfő rendelkezését, miszerint október 9–10-re írta ki az előre hozott parlamenti választást. Döntését az alkotmánybíróság egy független képviselő panasza alapján hozta meg.

Somogyi Mátyás
2009. 09. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Alkotmánysértő módon rövidítették le a képviselőház megbízatási idejét Milos Melcák honatya szerint, hiszen a választók négy évre, azaz 2010 júniusáig adtak mandátumot a képviselőknek. Az idő előtti választásról márciusban döntöttek Csehországban, amikor megbukott a polgári demokrata Mirek Topolánek háromtagú koalíciós kormánya. A kormányzati teendőket azóta szakértői kabinet látja el, élén Jan Fischerrel, a statisztikai hivatal korábbi elnökével. Az alkotmánybíróság holnap nyílt ülésen vitatja meg, hogy a parlamenti választási időszak lerövidítésére hozott határozat összhangban van-e az alaptörvénnyel. Ha a bírák nem utasítják el egyértelműen az említett alkotmányerejű törvénnyel szemben emelt panaszt, akkor leghamarabb novemberben kerülhetne sor az előre hozott választásra.
A kialakult helyzet szokatlan egységbe kovácsolta a politikai főszereplőit. Václav Klaus, aki az alkotmánybíróság döntését példátlannak és szélsőségesen politikainak, a közérdek figyelmen kívül hagyásának minősítette, Topolánekkal és Jirí Paroubekkal, a szociáldemokrata párt (CSSD) elnökével egyetértésben azzal érvelt, hogy a kiélezett belpolitikai és a kedvezőtlen gazdasági helyzetben az országnak stabil kormányra van szüksége, aminek előfeltétele az előre hozott választás. Vele együtt a parlament két házának elnökei, a kormányfő, a parlamenti pártok vezetői és szakértők arra az elhatározásra jutottak, hogy alkotmánymódosító javaslatot dolgoznak ki, amelynek alapján a képviselőház gyorsított eljárással, minősített többséggel lerövidítheti saját megbízatási idejét. Ha az elképzelés megvalósul, az előre hozott választásokat az eredeti időpontban, azaz októberben, esetleg valamivel később, még novemberben meg lehetne tartani. A cseh politikusok az előre hozott választást alapvető közérdeknek tekintik, ha erre nem kerülne sor, hangoztatják, az akár Csehország destabilizálásához is vezethetne. Érvelésük középpontjában a jövő évi költségvetés jóváhagyásának fontossága, a költségvetési provizóriumban rejlő veszélyek elkerülése áll. De a választás elhalasztása növelné a folyamatban levő választási kampány költségeit is. Kimutatták: az elhalasztás több mint százmillió korona többletkiadással járna.
Az alkotmányos válság kapcsán a politikai színtéren, főként a kisebb pártok részéről, meredek vélemények is elhangzanak. Az alkotmánybíróság döntését például Jana Bobosíková volt uniós képviselő „a CSKP KB mesterkedéseihez” hasonlította, s felszólította a képviselőket és a kormányt, hogy ne vegyék tekintetbe a testület döntését.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.