Ma már általában őszintén örülnek az Ig-Nobelnek a díjazottak, akik közül sokan a kilencvenes években még sértésnek, a munkájukból űzött gúnynak tekintették az „elismerést”. Azok pedig, akik munkájukat esélyesnek látják a díjra, alig várják, hogy a Harvard Egyetem színháztermében kiállhassanak a színpadra, ahol némi kedves pimaszkodásban lehet részük, illetve elmondhatják néhány másodperces beszédüket életművükről.
Ez a változás leginkább a díjátadón személyesen megjelenők számán érhető tetten. Az október elsejei ceremónián a díjazott kutatók mindegyike (megosztott díjak esetén legalább egyikük) megjelent, és csak olyanok maradtak távol, akik munkásságának semmi köze a tudományhoz.
– Egyáltalán nem érzem sértőnek a díjat – írta lapunknak küldött e-mail üzenetében Javier Morales Castillo mexikói vegyész, aki kutatótársaival együtt megkapta a kémiai Ig-Nobel-díjat, és el is ment átvenni. – Úgy gondolom, ez a megszokottól eltérő módja annak, hogy elismerjék azokat a valóságos kutatásokat, amelyek kétségtelenül viccesek valahol.
Javier Morales kutatása már a díj előtt is figyelmet keltett, ami nem meglepő, hiszen nem mindennap készítenek tequilából gyémántfilmet. A gyémánt általában elektromosan szigetel, de ha a megfelelő szennyeződések vannak benne, akkor félvezetővé válik. A modern elektronika számos területén használják a félvezetőket, amelyeket általában szilíciumból készítenek. A gyémánt keményebb, mint a szilícium, így előnyösebb, ha a félvezetőnek zord körülmények között kell működnie, olvasható a New Scientistben. Ahogy lenni szokott azonban, a gyémántfilm, amelyet szerves anyagok elpárologtatásával, majd lecsapatásával állítanak elő, drága.
– Először vizet próbáltunk adni az acetonhoz és az etanolhoz (a szeszes italokban is meglévő alkoholfajta – M. Cs.), hogy azokat elpárologtatva állítsuk elő a gyémántfilmet, mivel a szénatomok mellett az oxigén- és a hidrogénatomok megfelelő száma is elengedhetetlen a sikerhez – válaszolta Morales a tequila felhasználásának ötletét firtató kérdésünkre. – Aztán egyik éjszaka, amikor a megfelelő víz-etanol arányt számolgattam, odajött a feleségem, és emlékeztetett rá, hogy egy üveg tequilát kell vennünk. Akkor jutott eszembe, hogy talán a tequilában éppen megfelelő a víz és az etanol aránya.
Az volt. A negyvenszázalékos tequilában éppen jól aránylanak egymáshoz az atomok. Az új eljárás tehát valóban működik, az azonban korántsem biztos, hogy tequilából olcsóbb vagy egyszerűbb gyémántfilmet előállítani, mint hagyományos vegyi anyagokból.
Egy másik díjazott, az ukrajnai születésű, de Amerikában dolgozó Elena Bodnar, a chicagói egyetem orvosi karának kutatóorvosa is azzal vált érdemessé az elismerésre, hogy egy hagyományos használati tárgyat a megszokottól eltérő célra alkalmazott. Az ő és munkatársai által kifejlesztett melltartó (amelyet – valószínűleg az olcsó hamisítványok elleni védekezésül – szabadalmaztattak is) könnyűszerrel átalakítható két gázálarccá. A kutatónő demonstrálta is a villámgyors átalakítást a múlt heti ünnepségen a díjat átadó három, egyébiránt – és ez ismét mutatja az Ig rangját – igazi Nobel-díjason: Wolfgang Ketterle fizikuson, Orhan Pamuk írón és Paul Krugman közgazdászon.
Amellett, hogy az emberek igen murisan festenek arcukon egy rózsaszín, fekete szegélyű melltartóval, Bodnar, komolyra fordítva a szót, elmondta, hogy ha az 1986-os csernobili katasztrófa idején mindenkinek rendelkezésére áll hasonló olcsó gázálarc, sokkal kevesebb sugárfertőzés történt volna.
Az idén sem maradtak el az állatokkal kapcsolatos kutatások. A biológiai díjat egy japán–kínai kutatócsoport három tagja kapta, akik az óriáspandák ürülékéből kitenyésztett baktérium segítségével kilencven százalékkal csökkentették a konyhában keletkező hulladék tömegét. Ez az a kutatás, amely már első látásra sem tűnik értelmetlennek, hiszen egyre nagyobb gondot okoz a töméntelen mennyiségű hulladék kezelése, a probléma pedig csak nőni fog a jövőben. A díjat odaítélő bizottság választása valószínűleg a baktériumtörzs forrása, a kihalás szélén egyensúlyozó óriáspanda széklete miatt esett a kutatókra. Pedig nem biztos, hogy ez alkalmazhatatlanná teszi az eredményeket, hiszen elképzelhető, hogy a baktériumok más táptalajon is megélnek, így egyszer még jó szolgálatot tehetnek mindnyájunknak.
A másik állatos, állatorvosi Ig-díjat kiérdemlő kutatás azt bizonyította, hogy azok a tehenek, amelyeket nevükön szólítanak, több tejet adnak, mint azok, amelyeknek nem adnak személyes nevet. Ez az eredmény sem meglepő, ha kicsit tovább gondolkodunk az azonnal kínálkozó Riska, Boris, Bimbó típusú poénoknál. Ha egy tehenet a nevén szólítanak, tartását valószínűleg nem csak ez az egy szó különbözteti meg azon társaitól, amelyek egy tejgyárban tengetik életüket. A nevesített tehén gondozása más tekintetben is hozzájárulhat ahhoz, hogy a tehén boldogabb legyen. A kevésbé stresszelt tehén pedig jobban tejel. A két jutalmazott közül Catherine Douglas, a newcastle-i egyetem kutatója igazoltan maradt távol, mert nemrég szült, de kárpótlásul küldött egy fényképet néhány hetes kislányáról, tehénjelmezben.
Ha már a szülésnél tartunk, nem szabad elfeledkeznünk a fizikai díjról sem, amelynek antropológus tulajdonosai azt vizsgálták, hogy miért nem borulnak föl a terhes nők, dacára súlyos, előreugró pocakjuknak. Meglepő módon azért, mert a hátgerincük megfelelő hajlításával ellensúlyt képeznek a hátukon. Hasonlóan életbe vágó kérdést feszegetett az orvosi díjazott, aki hatvan éven keresztül pattogtatta az ízületeit a bal kezén, de a jobbon egyszer se, mert arra volt kíváncsi, hogy ízületi gyulladást okoz-e a pattogtatás. Lelőjük a poént: nem (bár sok ember hátán áll fel a szőr, amint valaki a közelében űzi ezt a szenvedélyt). Az utolsó egészségüggyel kapcsolatos díj a svájci Stephan Bolligernek és munkatársainak, a berni egyetem kutatóinak jutott, akik Ig-Nobel-békedíjat érdemeltek azzal, hogy kiderítették, üres sörösüveggel jobban be lehet törni valakinek a fejét, mint telivel. A kétségtelenül meglepő eredmények szerint a teli üveget már egy harminc joule-os energiájú ütés is összetöri, míg az üres összezúzásához negyven joule kell. A biztosabb eredmény érdekében tehát érdemes verekedés előtt meginni a sört.
Irodalmi díjat kapott Írország rendőrsége, amiért ötven büntetőcédulát állított ki az ország legelvetemültebb közlekedési szabálysértője, Prawo Jazdy számára, akinek neve lengyelül annyit tesz: jogosítvány. (Az ír rendőrök kissé nehezen ismerik ki magukat a lengyel jogosítványon, még kevésbé van fogalmuk a lengyel nevekről, így könnyen elhiszik, hogy két egymást követő szó az illető neve, bármit jelentsen is az igazából, tudósít a BBC.)
Az idei közgazdasági Ig-Nobel-díj a gazdasági válsághoz kapcsolódott, és ezen senki sem lepődött meg. Négy izlandi bank igazgatóit és könyvvizsgálóit jutalmazták „kimagasló teljesítményükért”, amellyel a gyakorlatban, egy egész ország pénzügyi rendszerét felhasználva, demonstrálták a piacok kiszámíthatatlan és gyökeres ingadozásait, amelyeket a díjátadó bevezető előadását tartó Benoit Mandelbrot francia matematikus elméletben már bizonyított. Ugyancsak közgazdasági brillírozása miatt kapott elismerést Gideon Gono, a zimbabwei jegybank igazgatója, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy az ország lakossága mára már otthonosan mozog a nagy számok világában. A 231 millió százalékos inflációnak köszönhetően Zimbabwéban az egycentestől a 100 billió dolláros bankóig ezernyi pénzérme és papírpénz van forgalomban.
Kár, hogy egyik sem ér egy fabatkát sem.
origo.hu
Gyorsan kifakult a szivárványos zászló
