Fairtásra készülnek a Gellért-hegyen

A Fidesz bejelentést tett a legfőbb ügyészhez, mert szerintük a Rác fürdő felújítása közben jelentős vagyont veszthetett a főváros – tudtuk meg György Istvántól, a párt fővárosi frakcióvezető-helyettesétől. Az állam számára előnytelen gazdasági megegyezésen kívül a környezeti károk is aggodalmat keltők az építkezés körül, hiszen a szóbeszéddel ellentétben mégis megépítik a siklót a Gellért-hegy gyomrában.

Hegyi Barbara
2009. 10. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tíz év is eltelt azóta, hogy a Rác fürdő felújításáról döntött az Országgyűlés, amelyet 1998-ban még a Fidesz és az MSZP is támogatott. Az eltelt évtizedben azonban bonyolult szerződésmódosítások és beruházóváltás is történt, miközben a környezetkárosító hatása is egyre jobban érződött a beruházásnak. A tabáni fürdő területéről például négyszáz platánfa tűnt el a munkálatok miatt, amelyek helyére egy wellnessközpontot húztak fel. Az Ybl Miklós tervei alapján épített fürdőt a főváros szerette volna felújítani, ám hitelképtelenségre hivatkozva ezt a jogot nem kapta meg. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) – amelynek feladata a budapesti fürdők gazdasági felügyelete – magánkézbe adta a különböző tevékenységek ellenőrzését, arra hivatkozva, hogy a BGYH Zrt. nem alkalmas a feladatra. Ezt az indokot nem vagyunk hajlandók elfogadni – nyilatkozta Orbán Gyöngyi, a cég felügyelőbizottságának tagja, fideszes fővárosi képviselő a Lánchíd Rádióban. Mint kiderült, létrehoztak egy hárommillió forintos törzstőkével rendelkező céget, amely állítólag hitelképesebbnek bizonyult a fővárosnál. Ez azonban több kérdést is felvet, főleg annak fényében, hogy az újonnan létrejött cég hitelfedezete a Rác fürdő épülete volt, ami mint állami tulajdon a másik félnek is rendelkezésére állt e célra. 2005-ben két szerződésmódosítás is történt, amelyek folytán a Rác fürdő 75 százaléka magánkézbe került. Ez azt jelenti, hogy az államnak 25 százalék tulajdonjoga maradt ebből az ingatlanból, vagyis az állami vagyon egy jelentős része ismét eltűnt – fejtette ki a politikus.
Valkó Csaba, a beruházásra létrehozott Rác Nosztalgia Kft. ügyvezetője szerint viszont ez egy jó befektetés az államnak, hiszen komoly anyagi ráfordítás nélkül lesz részesedése a wellnessszállóból. Egyes számítások szerint azonban 17 év múlva, azaz csak 2026-ban fog először profitálni ebből a főváros. Valkó Csaba 2005 óta vesz részt a cég életében és belépésekor 660 millió forinttal emelte meg a kft. törzstőkéjét. Emellett 750 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaptak a kormánytól. A földhasználatért nem kell fizetnie a cégnek, de az ügyvezető állítása szerint a vízhasználat tulajdonosa továbbra is a BGYH Zrt., így azt díj ellenében hasznosíthatják. Az ellenzék szerint ez azt jelenti, hogy míg a Rác Nosztalgia Kft. számára csak pozitív hozadéka van ennek a beruházásnak, addig a fővárosnak komoly anyagi és környezeti veszteséget okoz. Utóbbi bizonyítására született is egy szakvélemény a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által, amelyben kifejtik, hogy a fürdő területén tervezett mélygarázs munkagödrében számítani kell karsztvíz megjelenésére, és a kivitelezés miatt fennáll a termálvíz szennyezésének veszélye. Valkó Csaba közlése szerint a fürdő és a Citadella közötti közlekedéshez eredetileg a beruházáshoz tervezett siklót is megépítik, amely 110 méteren a hegy gyomrában, egy alagútban, a felső szakaszon pedig a szabadban fog közlekedni. Ezt persze csak fák kiirtásával tudják megvalósítani.
György István, a Fidesz fővárosi frakcióvezető-helyettese szerint a beruházással kapcsolatban felmerül a hűtlen kezelés gyanúja a 75 százalékos indokolatlanul magánkézbe kerülő tulajdonjog miatt, ezért a párt bejelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. Az üggyel, illetve a bejelentéssel kapcsolatban szerettük volna megkérdezni Somlyódy Csabát, a gazdasági bizottság MSZP-s elnökét de lapzártánkig nem tudtuk elérni.
A BGYH Zrt. kérdésünkre, hogy annak idején miért hozta létre a Rác Nosztalgia Kft.-t, és miért ez a hárommillió forintos törzstőkével rendelkező cég kapta meg a beruházási jogot az állammal szemben, azt válaszolta: mivel a Rác fürdő 2000 körül már folyamatosan veszteségesen működött, valamint műszakilag és építészetileg leromlott állapotba került, úgy döntöttek, hogy felújítják az ingatlant, de ehhez nem volt megfelelő anyagi háttere a zrt.-nek. A Rác Nosztalgia Kft.-t ezért hozták létre, és a társaságban 25 százalékos tulajdonjoga lett a BGYH Zrt.-nek, 75 százalék pedig magánkézbe került. A cég cáfolja, hogy bármilyen pénzeszközt, tulajdonjogot bevittek volna a létesült társaságba. Mint állítják: pusztán a már elkészült fejlesztés után engedik át a földhasználati jogot a Rác fürdő hasznosítására közösen létrehozott társaságnak, a vízhasználati jog és a földtulajdon joga egyértelműen a BGYH Zrt.-nél maradt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.