Győzött a Sajtgyári capriccio

Hétfőn, a magyar dráma napján rendezték meg a Budapesti Kamaraszínház Tivoli Színházában a XIV. Magyar Drámaíróversenyt. Lackfi Jánosnak, Szabó T. Annának és Vörös Istvánnak a Helyi Thémában megjelent sajtszobrászról szóló cikk alapján kellett egy nap alatt három férfi és három női szereplőre huszonöt oldalas, egyfelvonásos drámát írnia.

Makrai Sonja
2009. 10. 02. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sarah Kaufmann amerikai reklámszakember egyszer csak fogta magát és sajtszobrásznak állt. Cheddar sajtból faragott már gorillát, rögbijátékost, Mickey egeret. Legmegrázóbb munkája egy közel harminctonnás óriás mamut volt. Ezt a témát kellett feldolgozni a három költőnek, akikre nehéz feladat hárult. Lássuk be, egy drámai szituációt nélkülöző témából igencsak nehéz izgalmas történetet kihozni, nehéz bármilyen viszonyváltozást megrajzolni. Pedig pont ez a jó dráma legfőbb ismérve. Ezt a kiválasztott költők is belátták, a hír hallatán Vörös István azt mondta: ebből drámát írni olyan, mint becsukott szemmel szeretőt választani.
De azért csak sikerült a lehetetlen. Hétfő reggeltől próbálhattak a Kamaraszínház színészei, hogy estére színpadkésszé alakítsák a megírt drámákat. Lackfi János Sajtgyári capriccio című egyfelvonásosa az orosz és cseh kisemberek világát idézte meg. A darab Csehov Három nővérének paródiájával indul, aminek a darab egészét nézve nem sok értelme van. A régi, szép napok idején játszódó sztori panelekből épül fel: adott egy tejgyárigazgató, aki a fiatal munkáslánynyal szeretne rosszalkodni, a lány csak sajtszobrászati tervei megvalósításához szeretné a főnök segítségét kérni, a lányba szerelmes még az egyetemista, és így tovább. A lezárás sem éppen az igazi: gejl operettvilágot idéző össznépi danolászás. Lackfi művében, amelyet Szurdi Miklós rendezett, a színészek hullámzóan játszottak, beszédüket sokszor nem lehetett érteni.
Szabó T. Anna A fekete kutya című írását Léner András alkalmazta színpadra. A depresszióra utaló fekete kutya egy fiatal lány rémálmát keltette életre. Kakas egy meg nem értett művészpalánta, aki görögdinnyéből készít szegszobrokat. Nagynénje, aki férje halála után egy művészetterápia segítségével talál rá a sajtszobrászatra, hazatér és megpróbálja Kakast a mély depresszióból kirángatni. Felkéri, segítsen neki a Tőgyvölgy napokra elkészíteni a megrendelt sajtszobrokat. Közben rájön, mi is nyomja a lány lelkét; Kakas terhes lett egy fiútól, aki aztán az anyjával lép le. Tipikusan női szempontú feldolgozás, amely többször is Kárpáti Péter világát idézte meg. Az előadás vontatottan indult, de a végére a színészek is összerázódtak. Nagy Cili és Bozsó Péter a rövid idő ellenére is szépen felépítették figurájukat. A legjobban összerakott darab a végére maradt. Vörös István groteszk hangvételű Zsírfelirat című rögtönzése igencsak ütött. Vörös egérparódiájában a nehéz anyagi körülményekkel küzdő sertésgyáros egér elraboltatja a híres sajtszobrászt, hogy a gyárban felhalmozódott zsírból, kolbászból és sonkából készítsen kisplasztikát és kerítést. Jó párbeszédek, igazi fekete humormorzsák jellemzik ezt az éles társadalomkritikával is bíró darabot. Romvári Gergely rendezése és a színészi játék is csak ezt erősítette. Legjobb férfi színésznek ezen az estén Végvári Tamást választották, a legjobb női alakítást Szőlőskei Tímea kapta meg, a legjobb rendező címet Romvári Gergely zsebelte be. A közönség Szabó T. Anna Fekete kutyáját választotta a legjobb műnek, míg a szakmai grémium Lackfi Sajtgyári capricciója mellett döntött. Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház direktora a ceremónia végén bejelentette, hogy Nagy Cilinek A Fekete Kutyában nyújtott alakításért a következő évadban főszerepet ajánl.

Drámapályázatot hirdet a Magyar Rádió. Olyan drámai művek megírására hirdet nyílt, 4,5 millió forint összdíjazású pályázatot a közszolgálati rádió, amelyek magas irodalmi színvonalon ragadják meg korunk életérzését, problémáit, hangulatait. A pályaműveket – amelyek beérkezési határideje 2010. február 15. – Bereményi Géza, Gothár Péter, Marton László, Molnár Piroska, Radnóti Zsuzsa, Vidnyánszky Attila és Solténszky Tibor bírálják majd el. Döntését a zsűri március 27-én, a színházi világnapon hirdeti ki. A nyertes pályaművekből rádiójáték készül, s a magas pályadíj lehetővé teszi azt is, hogy a Magyar Rádió ingyen kínálja fel őket a színházaknak. (V. K.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.