Kínai is lehet magyar

Két, hagyományosan a magyar konyhához tartozó termény is egyre inkább külföldről érkezik a hazai asztalokra. A fokhagyma főként Kínából, a pirospaprika leginkább dél-amerikai országokból. Amennyiben ezeket itthon csomagolják, úgy akár magyarként is árulhatják, noha a származási helyet mindig jelölik, de a csomagolás hátán és kisbetűkkel.

Több olyan élelmiszert találhatunk a boltokban, amely importból származik, de a csomagolásán mégis feltüntetik a Magyar termék emblémát. Kirívó példakánt említhetjük meg a Házi Arany Kft. fokhagyma-granulátumát, amelynek csomagolásán ugyancsak megtalálható az embléma, noha hátoldalán egyértelműen jelzik a termék kínai származását. Az ügy miatt beszélhetünk a fogyasztók megtévesztéséről, ám az is igaz, hogy pontosan igen nehéz meghatározni, mi a magyar.
Heltai Gábor, a Házi Arany Kft. kereskedelmi igazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon nincs is granulátum-készítő cég, vagyis azt csak külföldről szerezhetik be. A cég – tette hozzá – többek között azért is használhatja jogosan e termék esetében a logót, mert azt magyar munkaerővel csomagoltatják. Egyébként maga az ok drasztikus, mármint hogy miért nincs hazánkban granulátum-előállító cég. Ilyet nem nagyon lenne értelme létrehozni, mivel már fokhagymából sem termelünk annyit, amennyi fedezné a hazai fogyasztást és a külső keresletet. Vagyis amellett, hogy a vásárló megnézheti a csomagoláson a származási helyet, érdemes elgondolkodnia azon is, hogy azt egyáltalán gyártják-e itthon. A kínai fokhagyma megjelenése miatt a rendszerváltáskori húszezer tonnás fokhagymatermeléssel szemben mára csak 700-800 tonnás éves termésről beszélhetünk. A hazaihoz képest sokkal olcsóbban beszerezhető kínai fokhagyma elárasztotta kontinensünket, s így nemcsak bel-, hanem külpiacainkat is veszélyezteti. Kiváló minősége miatt egyébként a Makó környéki világhírű fokhagyma mintegy hetven százaléka külföldre kerül.
Heltai Gábor rámutatott: a Magyar termék emblémát azon termékcsomagoláson tüntethetik fel, amely végleges alakját Magyarországon nyerte el, s a magyarországi forgalomba hozatalt megelőzően más országban nem forgalmazták. Mint mondta, ez okozza a félreértéseket, hiszen nyilvánvaló, hogy hazai munkaerővel csomagolják a szóban forgó fokhagyma-granulátumot vagy éppenséggel a hazánkban nem is termő fahéjat. Kérdésünkre, hogy esetleg a piros- paprika-őrlemény esetében is számítanunk kell arra, hogy nem teljesen magyar, Heltai Gábor arra világított rá, hogy az év egy bizonyos időszakában ez esetben sem tehetnek mást, mint hogy külföldi terméket adnak a hazaihoz. Erre – tette hozzá – maga a hatóság kényszeríti a vállalkozásokat, mivel az élelmiszerkönyvben előírás vonatkozik a pirospaprika festéktartalmára. A festéktartalom pedig az idő múlásával folyamatosan csökken, ezért a már szeptemberben betakarított hazai paprikához a következő évben kénytelenek dél-amerikai, a Házi Arany Kft. esetében perui paprikát hozzáadni. Egyébként a pirospaprika termesztése is mélypontjára került hazánkban. Tavaly körülbelül tízezer tonna nyers paprikát takarítottak be, amiből 1500-2000 tonna őrleményt állítottak elő. A hazai felhasználás három-négyezer tonnát tesz ki.