Chicago csupán részsikert könyvelhetett el: Barack Obama villámlátogatása olajozottan lezajlott. Az Egyesült Államok elnöke nyolc óra körül landolt Koppenhágában, 8.45-kor pedig már kisimultan jelent meg felesége, egyben a küldöttség vezetője, Michelle Obama oldalán a prezentáción. Obama beszédében arra buzdította a NOB-tagokat, hogy szavazzanak az amerikai városra, mert, mint mondta: „Ha így tesznek, megígérhetem, hogy Chicago és az Egyesült Államok büszkévé teszi majd az egész világot.” A kissé fellengzős felütés után az elnöki pár gyakorlatiasabban, személyes élményein keresztül mutatta be az amerikai nagyvárost, ahol Michelle Obama született és nevelkedett, és ahol az elnök novemberben választási győzelmet ünnepelhetett. „Tudjuk, hogyan kell világeseményeket rendezni, az 1994-es labdarúgó-világbajnokságon bebizonyítottuk” – jelentette ki Obama, s reméljük, tisztában van a két feladat közötti különbséggel. Barack Obama beszéde végén is azt hangsúlyozta, amivel tavaly az elnökválasztáskor kampányolt: a sokszínűséggel, amit nálunk kerékbe tört magyarsággal másságnak mondanak: „Egy éve azt ünnepelhettük, hogy a másságunk az erő egyik forrása lehet. A XXI. század kezdetén a világ minden tájáról érkezett emberek által formált amerikai nemzet esélyt kér arra, hogy még egyszer bizonyítson.” A prezentáció után az elnök találkozott a dán miniszterelnökkel és királynőjével. Utána sietősen visszarepült Amerikába, az eredményhirdetésen már csak a felesége jelent meg.
Chicago után Tokión volt a sor, hogy meggyőze a NOB-tagokat. Jukio Hatojama, Japán új kormányfője a környezetvédelmi terveket középpontba helyező szenvedélyes beszéddel igyekezett meggyőzni a szavazókat, hogy Tokió 1964 után 2016-ban másodszor is olimpiát rendezhessen. „Az ötkarikás mozgalom új iránya egyértelműen az ember és a természet kapcsolatának kihangsúlyozása, és ennek Tokió élharcosa lesz” – fogalmazott a miniszterelnök a prezentáción. Azt ígérte, Japán megmutatja a világnak, hogyan lehet egy ilyen monstre eseményt a környezet károsítása nélkül lebonyolítani. A környezet védelme mellett az ázsiaiak ismételten arra hívták fel a figyelmet: a sportlövészeten kívül minden sportág versenyeit egy nyolc kilométeres zónán belül bonyolítanának le.
Kissé a sértettség is szólt a harmadikként pódiumra lépett Rio de Janeiro pályázatának képviselőiből. Szerintük Dél-Amerika megérdemli, hogy végre olimpiát kapjon. Luiz Inacio Lula da Silva brazil köztársasági elnök arra hívta fel a NOB-tagok figyelmét, hogy most változtathatnak az eddigi kiegyensúlyozatlanságon, és pótolhatják a hiányt azzal, hogy a 400 millió lakosú kontinenst képviselő brazil nagyvárosnak adnak bizalmat. „A világ tíz legerősebb gazdasága közül Brazília az egyedüli, amely még nem rendezhetett ötkarikás játékokat” – hangsúlyozta az államfő. A rióiak kiemelték, hogy a rossz közbiztonságot emlegető hangok ellenére biztonságos eseményt rendeznek majd, s a riói olimpia sikerességét anyagilag a brazil gazdaság működése garantálja. A négy pályázó közül ugyanis Rio de Janeiro költené a legtöbb pénzt az eseményre, 14,4 milliárd dollárt.
Madrid képviseletében ki más emelkedett volna szólásra, mint Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábbi elnöke. A 89 éves sportdiplomata – aki 1980 és 2001 között volt a NOB első embere, azóta pedig az örökös elnök tisztséget viseli – elsősorban a lelkekre kívánt hatni, amikor kijelentette: tudja, hogy élete a végéhez közeledik, és szeretné látni, amint országa olimpiát rendez 2016-ban. Madrid NOB-szavazás előtti prezentációján I. János Károly király azt hangsúlyozta, hogy országa sportnemzet, és a királyi család is nagyon közeláll a sporthoz.
Ezután megkezdődött a szavazás. A 106 NOB-tag közül 104 jelent meg Koppenhágában – köztük két magyar, Schmitt Pál és Aján Tamás. A négy érintett város képviselői, összesen hét tag nem voksolhatott, így az első körben 95-en szavaztak. A lebonyolítás egyszerű volt. Ha valamelyik város megszerzi az ötven százalékot, akkor kihirdetik győztesként. Ha nem akad ilyen, akkor a legkevesebb szavazatot kapó jelölt kiesik.
Hatalmas meglepetésre elsőként a favoritként számon tartott Chicago jutott erre a sorra. Másodikként Tokió szállt el, ami Rio de Janeiro győzelmét ígérte. Ekkor már érvényesült a papírforma: Európa nem rendezhet egymás után két olimpiát, London után Rio de Janeiro következik.
Rio ötödik próbálkozásra ért célba. Először 1936-ra, majd rögvest 1940-re jelentkezett. Hoszszabb szünet után a 2004-es játékokért szállt harcba, s nem szegte kedvét a négy évvel ezelőtti kudarc sem. Mostani győzelme viszont bravúros, hiszen a 2014-es labdarúgó-világbajnokság után 2016-ban olimpiának adhat otthont. Hasonló sikert utoljára éppen az Egyesült Államok könyvelhetett el, az 1994-es futball-vb után 1996-ban Atlanta volt a nyári játékok házigazdája.
Brazília hatalmas esélyt kapott a világtól. Reméljük, élni tud vele.
origo.hu
Mutatjuk a drámai, halálos vízi balesetben megsérült hajót
