Már Csehországra figyel az EU

Az írek kétharmada igent mondott a lisszaboni szerződésre, így az európai integráció folytatására. A szigetország így megtarthatja európai biztosát, és több más kérdésre is megvannak a garanciái. Brüsszelben megkönnyebbüléssel vették tudomásul a döntést, de az unió működését szabályozó, a most érvényes nizzai szerződést felváltani készülő szerződés sikere azonban még mindig nem biztosított. A cseh és lengyel elnök még nem írta alá a joganyagot.

(Dublin)

Brüsszelben az ír pubban ingyensört mértek, a dublini várban berendezett választási központban pedig ováció tört ki a hivatalos eredményhirdetés után. Az írek meggyőző többségben mondtak igent múlt pénteken a lisszaboni alapszerződésre. A nyugat-európai népszavazásokhoz képest gyengébb részvételi arány korántsem mondható kudarcnak, mert hat százalékkal így is többen járultak az urnákhoz mint tavaly. A végleges eredmények alapján a szavazók 67,1 százaléka igennel, 32,9 százaléka voksolt nemmel, míg tavaly az igenek 47 százalékkal alulmaradtak. A politológusok nyilván még sokáig elemzik ezt a 20 százalékos fordulatot, de egy biztos, a hitelválság Írországot érintő hulláma döntő mértékben sodorta Európa felé az embereket. Egyesek azt vetik a szemére a politikusoknak, hogy a kampány egyáltalán nem európai kérdésekről szólt, hanem munkahelyteremtésről és a gazdaság helyreállításáról. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elégedetten dicsérgette a jó útra tért keltákat, de az unió ma már Prágára figyel, hogy a ratifikációt mindeddig elutasító Václav Klaus államfőt is jobb belátásra bírja.
A legutóbbi ír népszavazások lefolyása egyébként kísérteties hasonlóságot mutat. Nyolc éve a nizzai szerződésről is megkérdezték az állampolgárokat, és az sem ment át első körben, éppen ugyanannyian utasították el, mint tavaly a lisszaboni szabályozást. A következő évben, 2002-ben ugyancsak megfordult a trend, ekkor már kétharmados támogatással bírt az európai szabályozás a szigetországban.
Az idén a lisszaboni referendum sikerében csak ideig-óráig fürödhet az ír kormány, mert a kabinet előtt igencsak nehéz hónapok állnak. A koalíció eseteges szakadása mellett a jövő évi költségvetés 4 milliárd eurót von el a közszférától. Az immár 420 ezer munka nélküli járadékát is valószínűleg le kell faragni. Az állam által kivásárolt pénzintézetek lényegében mesterségesen tartják életben a gazdaságot, a bedőlt hitelek problémáját szinte bizonyosan örökli a következő kormány. Az ír belpolitikára vetítve Lisszabon győzelme még egy esélyt adott Brian Cowennek, aki virágzó gazdaságot örökölt elődjétől 2007-ben.