Nem lesz szegények bankja

Bár bő egy évvel ezelőtt a szociális minisztérium bejelentette az uzsorakölcsönök visszaszorítását célzó, úgynevezett szociálishitel-programot, a döntéshozók ma már tudni sem akarnak államtitkári szintű ígéretükről. A téma felelőse szerintük a gazdasági tárca, ahol azonban úgy vélik, mégis a szociális és munkaügyi tárcához tartozik az ügy.

Korózs Lajos, az SZMM államtitkára bejelenti a szociális hitelek hazai bevezetésének lehetőségét az illegális uzsorakölcsönök visszaszorítása érdekében.
(2008. július 30.)

„Az ügyben a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz (NFGM) kell fordulni. (SZMM sajtótitkárság, 2009. szeptember 2.)

„[Korózs Lajos] államtitkár úr nem kíván nyilatkozni a témában. Az ügy az NFGM hatáskörébe tartozik.”
(SZMM sajtótitkárság, 2009. szeptember 4.)

„A kérdésben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium az illetékes, a tárca sajtóosztályához kell az ügyben fordulni.”
(Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2009. szeptember 9.)

A kommunikáció szintjén rekedt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) tavaly júliusi ígérete, amely szerint hazánkban is meghonosítanák a szegények bankja programot, amivel elsősorban az uzsorahitelezés ellen vették volna fel a harcot. Bár Korózs Lajos államtitkár tavaly őszre ígérte a program részleteinek kidolgozását, ma már a szaktárca úgy véli, nem is hozzájuk tartozik a kezdeményezés. Lapunk megkeresésére egyhetes gondolkodási idő után kiderítették, mégsem hozzájuk tartozik a beígért szociálishitel-program, s a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot (NFGM) jelölték meg illetékesnek. A gazdasági tárcánál érdeklődésünkre – szintén többnapos várakoztatás után – viszont azt közölték, hogy nem tartozhat hozzájuk a mikrohitelprogram, és lapunkat visszairányítottak a szociális minisztériumhoz. A szaktárcák nyilvánvaló egymásra mutogatása ellenére az SZMM ragaszkodik álláspontjához, mely szerint csakis a gazdasági minisztérium lehet a téma felelőse.
Megpróbáltuk megszólaltatni az ügyben a banki modell meghonosítását bejelentő Korózs Lajos szociális államtitkárt is, aki azonban tavaly nyári ígéretével kapcsolatban a sajtótitkárság útján üzente: nem kíván nyilatkozni az ügyben.
*
Emlékezetes: a szociális szaktárca tavaly július 30-án közölte, hogy dolgozik az uzsorakölcsönök viszszaszorításának lehetőségén, és szeretné átültetni a szegények bankja modellt vagy annak bizonyos elemeit a hazai terepre. Korózs tavaly őszre ígérte, hogy kidolgozzák azt a technikát, amivel meggátolhatnák, hogy az uzsorások hozzáférjenek az emberek jövedelméhez, s ehhez számba veszik a jogi lehetőségeket is. Az államtitkár akkor úgy nyilatkozott, hogy a kis lépések politikáját kell követni, s ha ez működőképes, akkor később szélesíteni lehet a programot. A tárca sajtótitkársága – amelyet a Nap-kelte műsor egykori rendőrségihírbemondója, Nothoff Ingrid vezet – azonban még arra a kérdésünkre sem volt hajlandó válaszolni, hogy van-e a témának felelőse a tárcánál. Arra sem kaptunk választ, történt-e bármilyen előrelépés a szociális hitel kidolgozásának érdekében, illetve hogy mikortól lenne elvileg igényelhető a hitel.
– Az a tehetetlenség, amellyel most találkozhatunk, egy kettős torzulásra vezethető vissza: nálunk a segíteni akarók és a segítendők is lényegében alkalmatlanok – fogalmazott lapunknak a szociális hitel „elfelejtésével” kapcsolatban Bogár László közgazdász. Az egyetemi tanár hangsúlyozta: túlságosan is jóhiszeműen feltételezve, hogy nem kizárólag kommunikációs fogás volt az ügy felvetése, elmondható, hogy az elitek azért tehetetlenek, mert nem értik és soha nem is értették a magyar mélyszegénység lényegét. Szerinte itt is, mint mindenben, kizárólag a globális kottából tudnának kiolvasni valamilyen megoldást, csakhogy itt a lokális kották működőképesek. – A segítendő magyar roncstársadalom pedig azért alkalmatlan a segítség befogadására, mert a károsodása és szétesettsége nemcsak anyagi természetű, hanem legalább ilyen mértékben lelki, erkölcsi, szellemi természetű is – fűzte hozzá. Bogár László szerint a magyar mélyszegény sokkal roncsoltabb lelkű, mint a bangladesi és inkább a latin-amerikai, sőt most már inkább az afrikai nyomorultra hasonlít, ahol az agresszió, illetve az ön- és közpusztítás minden elrugaszkodásra alkalmas talapzatot szétver. Kiemelte: a cinikus, gátlástalan magyar elitek tehetetlenek, mert se érvényes tudásuk, se őszinte elszántságuk nincs.
Eközben az uniós forrásokból beindított Új Magyarország vállalkozási mikrohitelprogramban is csak nagyon kevés kölcsön talált gazdára. Bár a program kiírása szerint a kezdeményezés célja elérni azokat a mikro- és kisvállalkozókat, akik a kereskedelmi banki módszerekkel nem fejleszthetők, közel két év alatt a program keretének csak töredékét sikerült felhasználni. A zömmel uniós pénz mintegy 83 milliárd forint lenne, ebből azonban a mai napig csupán nyolcmilliárd körüli hitelt folyósítottak. A program kiírói elismerik: a mikrohitel azért lenne fontos, mert jelenleg a magyar vállalkozások mintegy 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik, míg a fejlett országokban ez az arány 15-20 százalék. A program szerint „számos jól fejlődő mikrovállalkozás működik hazánkban, amelyek hitelképesek lennének, azonban mégsem tudnak bekerülni a banki finanszírozás körébe”.

Civilek tiltakoznak. Az európai és hazai támogatási rendszer felülvizsgálatáról akar tárgyalni mintegy száz civil szervezet állami, kormányzati szervekkel. „Tiltakozunk az egész hazai támogatási rendszer kezelési struktúrája ellen, amely mostani formájában egy mélyen feudális – alárendelt, megalázó – viszonyt teremt a program megvalósítói és a támogatást közvetítők között” – áll a petícióban, amelyben követelik azt is, hogy a tárgyalások idejére azonnal függesszék fel a civil szervezetek ellen indított szabálytalansági és végrehajtási eljárásokat. Mint olvasható, a szervezetek szerint a rendszer „a teljes bizalmatlanságra, a jelentős erőfölény korlátlan érvényesítésére, a segítés helyett az értelmetlen, túlzó kontrollra, a drákói szigort érvényesítő szűklátókörűségre, az egyoldalúságra épül, azaz a civilek biztosítékainak, méltóságának teljes hiánya jellemzi”.
A szervezetek méltatlannak nevezik, hogy az ellenőrzések rendszere nem tisztázott, csak a pályázó számára vannak időkorlátok. Szerintük elfogadhatatlan, hogy a pályázati kiírásokat a projektek lebonyolítása során módosítják, s a pályázat keletkezésekor még nem létező törvényeket kérnek számon menet közben. „Alkalmi és bizonytalan alkukkal teli a rendszer. A civil pályázók belekényszerülnek ezekbe azért, hogy programjukat legalább részben megvalósíthassák” – áll a dokumentumban.
A petíciót Herczog László szociális miniszternek, Varga István gazdasági miniszternek, Vági Mártonnak, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökének, valamint Lebovits Gábornak, az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának címezték. A 15 kezdeményező szervezet között van a Civil Kollégium Alapítvány, a Collegium Martineum, a Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület és a Felső Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete.
Tegnap hét civil szervezet ugyancsak az NFÜ elnökéhez, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterhez, valamint a szociális és munkaügyi miniszterhez fordult nyílt levélben. Ebben többek közt az Ökotárs Alapítvány, az Autonómia Alapítvány, s más civil szervezetek aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az ügynökség a TÁMOP-5.5.1. pályázati felhívást indoklás nélkül felfüggesztette.