Elhangzottak a perbeszédek tegnap a Fővárosi Bíróságon Kaiser Ede perújítási eljárásában, a vád és a védelem egyaránt azt kérte a bíróságtól, hogy mondja ki: a vádlottnak nincs köze a 2002. májusi, nyolc halottat követelő móri bankrabláshoz. Soltész Miklós ügyész ugyanakkor jelezte, hogy a vádegység miatt nem tud eltekinteni a móri vádpontoktól. A jogintézmény kimondja, ha egy terhelt több erőszakos bűncselekményt is elkövetett, azokat külön kell vizsgálni, de egy vádemelésben kell összegezni. Mivel Kaiser számláján több rablás, betörés is szerepel, az ügyészség ezeket egy egésznek tekinti, s hiába nyilvánvaló, hogy a vádlott nem vett részt a móri bűncselekményben, mivel megvádolták vele, nem tud eltekinteni tőle.
A védelem az egész perújítás alatt hangoztatta, hogy elfogták a valódi elkövetőket, egyikük beismerő vallomást tett, tisztázta Kaiseréket, majd első fokon el is ítélték. Álláspontjuk szerint a jogegység már azzal felbomlott, hogy végzés született Kaiser Edének a móri ügyben korábban vélt társa, Hajdú László ügyében, s az kimondta, hogy a két férfinak nincs köze a bűncselekményhez.
Ismert, Kaiser Ede perújítása tavaly kezdődött, miután 2007 februárjában elfogták a móri vérengzés valódi tetteseit, Weiszdorn Róbertet és Nagy Lászlót. Utóbbi néhány hónap múlva öngyilkos lett a zárkájában. Weiszdornt első fokon decemberben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Fejér Megyei Bíróság, kedvezménnyel harminc év múlva szabadulhat. A férfi az eljárásban többször tisztázta a Kaiser–Hajdú párost, elmondta, hogy nem ismeri őket, a bűncselekményt ketten követték el Naggyal. Kaiser Ede egy hamisnak bizonyult tanúvallomás miatt került a bankrablás nyomozóinak látókörébe. Korábbi bűntársa, Kiglics Attila állította róla, hogy „Edének Mór után hirtelen sok pénze lett”. A kijelentés lett a vád alapja, Kiglics pedig felvette a máig rekordnak számító huszonötmillió forintos nyomravezetői díjat. Az összeget nem vonták vissza tőle, azt a nyomozó hatóság most is indokoltnak tartja, mondván, sok súlyos bűncselekményt akadályozott meg a páros kézre kerítése.
Hajdú Lászlót Kaiser után gyanúsították, majd vádolták meg, mivel idegenlégiós múltja miatt feltételezték, hogy jól bánik a fegyverekkel. Később kiderült, egy korábbi, kisebb súlyú bűncselekménye miatt távozott a francia seregbe, ahol írnokként szolgált. A Fővárosi Bíróság elégségesnek találta az összegyűjtött bizonyítékokat, Varga Zoltán tanácsa 2005 végén tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Kaiser Edét. A fura végzéssel Hajdút el sem ítélte, de fel sem mentette, egyéb bűneiért viszont 15 évet mért ki rá. Hajdú László megismételt eljárásában egy éve született döntés, amely kimondta, hogy nincs köze a móri bankrabláshoz. Ennek ellenére Szebeni László tanácsa a korábban kiszabott 15 éves büntetés helyett 17 évvel sújtotta a vádlottat egyéb bűncselekményeiért. Szebeni bíró tárgyalja Kaiser perújítását is, többek között ezért nyújtott be korábban a védelem elfogultsági indítványt a Fővárosi Bíróság ellen, amelyet a testület elutasított.
Az ügyész tegnapi perbeszédében Kaiser korábbi bűncselekményeiért a halmazati büntetésként alkalmazható legsúlyosabb fegyházbüntetés kiszabását indítványozta. Dezső Antal, Kaiser védője erre úgy reagált, hogy – Hajdú ítéletét alapul véve – nincsenek illúziói, súlyos büntetésre számít. A jogász szerint így érhető el, hogy a móri ügyben kiszabott téves ítélet és a mostani súlyos bűncselekmények miatt várható fegyházbüntetés között ne legyen nagy különbség. Hozzátette, a cél az, hogy „balladai homály övezze a tévedést, és ne kelljen megnevezni a felelősöket” az ügyben.
Kaiser Ede november 6-án az utolsó szó jogán teheti meg észrevételeit, majd a bíróság kihirdeti végzését.

Kiszáradt egy népszerű tó a Balaton mellett