Per indul a vagyonvizsgálatok ellen

Precedensértékű per indul a napokban a Fővárosi Bíróságon (FB). Arról kell határoznia az ítélkező fórumnak, hogy a vagyonosodási vizsgálatokat jogszabályszerűen folytatja-e az APEH. A témával nem csak az FB foglakozik: a vagyonvizsgálatok ügyét hamarosan az Alkotmánybíróság is napirendre tűzheti.

A bíróság előtt megtámadott,
vagyonosodási ügyekben hozott APEH-határozatok száma:
2007: 321
2008: 904
2009 első fél év: 375

Minden bizonnyal precedens- értékű ítélet születik majd abban a perben, amelynek tárgyalását október elején kezdi meg a Fővárosi Bíróság. Az ítélkező fórumnak arról kell határoznia, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a hatályos jogszabályoknak megfelelően folytatja-e a vagyonosodási vizsgálatokat. Egészen pontosan azt kell az FB-nek eldöntenie, hogy az adóhatóság a vagyongyarapodás ellenőrzésekor az úgynevezett becslési eljárást a törvényeknek megfelelően végzi-e, vagy sem.
A bírósági eljárást egy olyan magánszemély indította meg, akinél a hivatal korábban megállapította: három év alatt nagyjából másfél millió forint adót nem fizetett meg. Az illetőt Angyal József okleveles adószakértő képviselte az adóhatóság első és másodfoka előtt, s ő írt szakértői véleményt a keresethez. Szerinte az APEH általában – így ügyfele esetében is – olyan módszert alkalmaz a vagyonosodási vizsgálatokban, amely ellentétes a legfontosabb adójogszabályokkal. Álláspontját kifejtve Angyal lapunknak elmondta: amikor a hivatal valakinek a vagyongyarapodását ellenőrzi, azt vizsgálja, hogy az érintett személy kiadásait fedezik-e a bevételei. Csakhogy a bevétel és a kiadás egyébként jogszabályban rögzített fogalmát az adóhivatal eljárásaiban – a szakember szerint – tévesen, mi több, jogszabálysértően értelmezi. A szakember egy példát is említett: az APEH szerint bevételnek számít, ha valaki pénzt vesz fel a bankszámlájáról, és kiadásként értékeli a hivatal, ha a vizsgált személy valamekkora öszszeget a saját számlájára befizet. Emellett Angyal József kifogásolja azt is, hogy az adóhatóság szinte kizárólag csak a készpénzforgalmat vizsgálja, a banki tranzakciókat nem. – A hivatal értelmezése távolról sem nevezhető helytállónak, sőt számos tévedésre is alapot ad – vélekedett az adószakértő. Mint közölte: a hivatal logikája szerint nem számít bevételnek a mástól, például a munkáltatótól átutalással megkapott fizetség, bér, valamely értékesebb vagyontárgy eladásából származó, bankszámlára érkező ellenérték vagy éppen a számlán jóváírt kamat. – Ezzel párhuzamosan nem értékeli a hivatal kiadásnak a bankkártyás vásárlást, továbbá minden olyan kifizetést, amelyet átutalással teljesítünk, még akkor sem, ha történetesen éppen magának az APEH-nak utalunk pénzt – fejtegette Angyal.
A pert indító magánszemély ügyében a következő történt. Az érintett 2004-ben vett egy lakást 52 millió forintért. Ám a hivatal szerint az ügylet nyomán csak ötmillió forintos vagyongyarapodás keletkezett, vagyis ennyit számoltak el kiadásként. Egy évre rá az illető eladott két ingatlant: az egyiket 21, a másikat 25 millió forintért. Az APEH szerint az értékesítésekből csupán 3,4 millió forint bevétel származott. – Ezek az összegek a készpénzben adott és kapott foglalók – szolgált magyarázattal a talányra Angyal József, s hozzáfűzte: a fennmaradó milliókat banki átutalással fizették ki. A szakember szerint ebből is látszik, hogy az adóhatóság kizárólag a készpénzforgalmat figyeli, a bankszámlák közötti tranzakciókat nem. Ez viszont mindenképpen torz képet ad a vizsgált személy vagyoni helyzetéről.
– Ezek alapján meggyőződésem, hogy az APEH becslési módszere jogszabálysértő, s remélem, álláspontomat a bíróság is megerősíti majd – zárta gondolatait Angyal József, hozzátéve, hogy a hivatal évek óta milliókat vasal be a polgároktól ezzel a törvénysértő megoldással.
Az utóbbi időben nem ez az első alkalom, hogy a vagyonosodási vizsgálatok ügye az érdeklődés középpontjába került. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa januárban jelezte: a vagyongyarapodást ellenőrző vizsgálatok körül számos aggály tapasztalható. Az ombudsman úgy vélekedett, hogy az adóhatóság kellő törvényi felhatalmazás nélkül folytatja ezeket az eljárásokat, s azt kérte, amíg a megfelelő jogszabályi hátteret nem teremtik meg, az APEH ne indítson több vagyonosodási vizsgálatot. Miként Szabó Máté akkor közölte: egyebek mellett „komoly alkotmányossági veszélyeket rejt az előzetes becslések gyakorlata is”. A biztos felvetéseit sem a Pénzügyminisztérium, sem az APEH vezetősége nem osztotta, és így érdemi lépések sem történtek az alkotmányos kételyek elhárítására. Ezt látva az ombudsman májusban az Alkotmánybírósághoz fordult. Jelenleg tehát két bírói fórumnak is ítéletet kell mondania arról, hogy a szocialista kormányok által csodafegyverként számon tartott vagyonosodási vizsgálatot jelenleg az alkotmánynak és a fontosabb adóügyi törvényeknek megfelelően folytatja-e az adóhatóság.