Számíthatunk a revizorokra

A fideszes Deutsch Tamás szerint részint szomorú, hogy az EU bizottságot küld hazánkba az uniós pénzek felhasználásának körülményei miatt, másrészt azonban jó, hogy ennek révén talán a helyükre kerülnek a dolgok. A szocialista Herczog Edit szerint egyelőre az sem dőlt el, mely területeket ellenőrizzék, Deutsch titkársága ennek ellenkezőjéről tájékoztatott.

Mint tegnap gyorshírben jelentettük, kiszivárgott értesülések szerint az Európai Parlament költségvetési bizottsága tényfeltáró delegációt küld jövőre Magyarországra, amely az uniós források felhasználásának törvényességét ellenőrizné. Lapunk erről kérdezte Deutsch Tamást, e bizottság egyik alelnökét, aki elmondta, „a magyar emberek szempontjából szomorú döntést hoztak”. – Ez – folytatta – újabb bizonysága annak, hogy Magyarország az Európai Unióban a szégyenpadon ül. De bármennyire is szomorú, hogy az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottsága indokoltnak látja, hogy jövőre Magyarországra küldjön egy tényfeltáró küldöttséget az uniós források felhasználása törvényessége, szabályszerűsége és hatékonysága megvizsgálására, abban nincs semmi meglepő.
Ugyanis – mondta a néppárti képviselő – annyi szabálytalanság híre jut el Magyarországról Brüszszelbe különféle hivatalos csatornákon –például az Állami Számvevőszéktől, sajtótudósításokból, a magyar igazságszolgáltatás működéséből, a parlamenti vitákból –, hogy nem lehet azon csodálkozni, amiért az Európai Parlament bizottsága indokoltnak látta egy ilyen küldöttség Magyarországra látogatását. „Azt kell mondanom, jó, ha egy ilyen vizsgálat segít tiszta vizet önteni a pohárba, segít a tisztánlátáshoz, hogy mi is történt az európai uniós források felhasználásával.” Deutsch szerint ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a választások után megalakuló polgári kormány szakítani tudjon az uniós források ilyen felhasználásával.
Ugyanerről kérdeztük a szocialista Herczog Editet, e bizottság póttagját, aki azt mondta, a költségvetési ellenőrzési bizottságban a képviselők közül többen javaslatot tettek arra, hogy milyen helyszíneken, milyen témajavaslatokban folyjon a vizsgálat. – A képviselők azonban nem tudtak dűlőre jutni abban, hogy milyen országokat s visszamenőleg milyen időszakokat válasszanak, és abban sem, hogy mely területekkel kapcsolatos költségvetési ellenőrzéseket végezzék el. Mint ahogy abban sem, hogy 2013-ig határozzuk-e meg a tényfeltáró utak szükségességét, ugyanis ekkor jár le a mostani képviselők mandátuma – közölte, hozzátéve, hogy emiatt a bizottság elnöke azt javasolta, hogy „a kérdésre térjünk vissza egy későbbi időpontban, és addig is várja a javaslatokat, hogy pontosan mit vizsgáljunk meg”. Deutsch Tamás titkárságán ugyanakkor lapunkkal közölték: Herczog Edit állításaival szemben a szakbizottság egyértelmű döntést hozott a magyarországi vizsgálatról és annak időpontjáról is.
A vizsgálatra javasolt országok között szerepel Magyarország, Bulgária és Lengyelország. Herczog hangsúlyozta, „a bizottság nem rendőrség, nem bíróság és nem is hatóság, és azt kell megvizsgálnia, hogy a számvevőszéki jelentésekhez képest van-e eltérés a valóságban, illetve mi okozhatja azokat a problémákat, amelyeket a számvevőszék megfogalmazott.
A magyarországi vizsgálatot Ingeborg Grässle, a bizottság négypárti összekötője javasolta, de egy másik tag azt mondta, ott már járt a bizottság 2006-ban és mindent rendben talált. Az akkori bizottságot a szocialista Fazakas Szabolcs vezette.
Magyarország uniós csatlakozása óta 82 esetben vizsgált olyan csalást a vámhatóság, amelyet uniós pénzekkel követtek el. Az Európai Unió Csalásellenes Hivatala megállapította, hogy értékében körülbelül másfél milliárd forintról lehet szó összesen, idén július közepéig 16 esetben emeltek vádat a hatóságok. A 2004 és 2006-os időszakot felölelő első fejlesztési tervnél körülbelül háromszázmilliárd forint költségvetésű fejlesztéshez kötődő uniós támogatás jogosságát vitatta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A támogatásokkal szabálytalankodó pályázóknak 2,37 milliárd forintot kell visszafizetniük, a visszaéléseket 275 esetben tudták bebizonyítani. A 2007-ben induló Új Magyarország fejlesztési tervhez kapcsolódóan tavaly egy pályázatíró cég a maga köré szervezett 140 mikro- és kisvállalkozáson keresztül csalással több mint 900 millió forint uniós pályázati pénzt próbált megszerezni. A közel két éve működő, az EU-s pénzekhez kötődő visszaélések magas száma miatt létrehozott Anti-lop kormányzati portálon eddig közel ötszáz bejelentést tettek.