Sorozatos motorbalesetei miatt Ganz József 1923-tól készített látványterveket könnyűszerkezetes gépjárművekről, ám nem sikerült összegyűjteni a prototípusra való összeget. Így első valódi mérnöki munkájára 1930-ig kellett várni, amikor a nürnbergi Ardie motorbicikli-fejlesztő üzemben elkészítette első, majd egy évvel később az Adler vállalatnál a második könnyűszerkezetes prototípust.
Paul Schilperoord érvelése szerint ez a két prototípus vezetett, illetve szolgált a német autóóriás, a Volkswagen (VW) Bogárjának alapjául. A holland újságíró A Bogár igaz története című, várhatóan az idén ősszel megjelenő könyvében azt állítja, hogy a két alapmodellből készített és az 1933-as – minden évben megrendezésre kerülő – berlini autókiállításon bemutatott Standard Superior elnevezésű, 1590 birodalmi márkába kerülő gépjárművön Adolf Hitler frissen kinevezett német kancellár szeme is megakadt.
A holland szerző szerint Ganz 1933-as modellje és egy korabeli hitleri vázlatrajz kísérteties hasonlóságot mutat. Schilperoord ráadásul azt állítja, a nácik által már akkor is gerjesztett antiszemita hangulat, amely miatt Ganz Svájcba távozott, és a kísérteties hasonlóság egyértelműen bizonyítja, hogy itt ipari lopásról van szó.
A Ferdinand Porsche által 1934-ben tömeggyártásra küldött és ezer birodalmi márkába kerülő első Bogár-prototípusok valóban hasonlítanak Ganz kísérleti típusaira, és azt is fontos megjegyezni, hogy a zsidó származású magyar mérnök több olyan, az 1930-as években Németországban kikísérletezett autóipari fejlesztésben is részt vett, mint az akkor újdonságszámba menő önálló futóművek kiképzése. Ezeket az alkalmazásokat egyébként a Mercedes-Benz 170-es és a BMW AM1-es típusú gépjárműveinél is alkalmazták.
Ganzot egyébként 1934-ben letartóztatta a Gestapo, majd Liechtenstein érintésével Svájcba költözött, ahol a második világháború után sikertelenül ugyan, de megpróbálta bebizonyítani, hogy az akkor már valóban ipari méretekben gyártott VW Bogarat teljesen az ő tervei alapján készítették. A budapesti születésű mérnök 1949-ben Franciaországba, majd két év múlva Ausztráliába költözött, ahol – a világtól elvonulva – 1967-ben halt meg.
Sikertörténet. Bár a híres – Galamb József magyar mérnök által tervezett – Ford T-modellt tartják a modern autóipari sorozatgyártást forradalmasító darabjának, a VW Bogár 21,5 millió példányszámával jócskán megelőzi az 1908–1927 között összesen 15 milliót legyártó amerikai vállalat sikerautóját. A német autóipar 1938-ban kezdte meg a sorozatgyártást, amely egészen 2003-ig tartott. Az 1,1-1,6 literes motorokkal rendelkező Bogarakból csak Németországban annyit adtak el, mint a Ford T-ből világszerte. A Volkswagen ráadásul mintegy 330 ezer kabriót is legyártott német használatra. A Magyarországon is népszerű kisautó Európán kívül egyébként Brazíliában hódított igazán, ahol csaknem 3,4 millió darabot adtak el az elmúlt évtizedekben. (MN)
origo.hu
Robbanásveszély a nyári utakon? Csak a guminyomás miatt!
