Adott szó

Vajon ami most megjelent, az micsoda? Új fontos nyelvészeti kiadvány, vagy celebfelvonulással dekorált szemfényvesztés? A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban prezentált helyesírási vetélkedő, melyet Máté Kriszta nyert, és Vágó István moderált, a híradások szerint egyben az új akadémiai helyesírási szótár könyvbemutatója is volt. Nem találhatunk kivetnivalót abban, ha hírességekkel reklámoznak egy könyvet, főként, ha az hasznos kézikönyv. Magam is többször felvetettem már, hogy ebben a hihetetlenül leromlott helyesírású, alacsony nyelvtani kultúrájú világban érdemes lenne ezt a tematikát felvenni a vetélkedőkérdések közé. S még azon sem illik bosszankodni, hogy Vágó, aki elegáns mozdulattal hagyta maga mögött a televíziós nyelvművelést, amikor kiderült, hogy politikailag nem trendi, visszaugrott egy kis időre e sorba. Nyilván nem ingyen. A gond akkor kezdődött, amikor megpróbáltuk kideríteni, kik jegyzik az új kiadványt. Mivel a helyesírási szótár hivatkozási alap, hasznos, ha szakértők kezében van.
Az új mű címe: Akadémiai helyesírási szótár. Az akadémia szó rangot ad a munkának, azt sugallja, hogy az a Magyar Tudományos Akadémia műhelye, műhelyei által jóváhagyott, esetleg ott készült szellemi termék. Csakhogy amikor megkérdeztük a magyar helyesírás reformján munkálkodó nyelvészeket, mit tudnak az új kötetről, egyikük jobban csodálkozott, mint a másik. E ponton gyanakodni kezdtünk, megkíséreltük tehát kideríteni, hogy a Fábián–Deme–Tóth-féle Magyar helyesírási szótár milyen viszonyban lehet az új Akadémiai helyesírási szótárral. Kiderült, hogy ez utóbbi szerkesztője, Bárány Margit nem magyar nyelvészettel foglalkozik. Rövid nyomozás után azt is megtudtuk, valójában nem új műről van szó (csak az így fogalmazott hírt a kiadó píárosai elmulasztották cáfolni), csupán a helyesírási szótár bővített változatáról, amit a kiadó lebutított a mai magyar szellemi állapotokra. Fábián Pál és kollégái 1999-ben ugyanis még azt gondolták, hogy az analógiára alapozott szótár működőképes. Tehát, ha leírják, hogy nyolcvanezer meg hogy hatvanezer, abból a szótár használója kikövetkezteti, hogy az ilyen típusú számneveket egybe kell írni.
Csakhogy a magyar agy a középiskolai érettségi tömegessé válásával még tovább egyszerűsödött, és egyre gyakrabban telefonáltak az Akadémiai Kiadóba, hogy miért nincs benne a helyesírási szótárban a negyvenezer is. Legalábbis ezzel az olvasói igénynyel magyarázza a kiadó, hogy megjelentette az új szótárát, amely – a magyar gyakorlatban rendhagyóan – önálló kiadói munka. Az egy- és kétnyelvű szótárak készítése során feltöltődött kiadói adatbázisból készült válogatás.
„A szójegyzék A magyar helyesírás szabályai című mű szabályain alapul, de a legfőbb szempont a minél nagyobb szóanyag bemutatása volt. Arra törekedtünk, hogy aki kézbe veszi a kötetet, minél több szó helyes írásmódját találja meg.” Továbbá: „A Magyar helyesírási szótár című alapművet jelen kiadványunk nem váltja ki, nem is ez volt a szándékunk: egy viszonylag nagy szólistával, a szavakhoz kapcsolt információk (elválasztás, kivételek) nélkül kívánunk gyors és használható segítséget nyújtani a magyar szavak helyesírásához” – olvasható a szótár kiadói előszavában. Okozott némi zavart, amikor 2004-ben megjelent az Osiris Kiadó Helyesírása, Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila munkája, pedig lényegét tekintve nem tér el az akadémiai szabályzattól. Ám vannak benne a Magyar helyesírási szótártól eltérő megoldások. A helyesírás nem törvény, de norma vagy szabvány. Nem jó, ha zavar keletkezik benne. Nem azt állítjuk, hogy ezzel az új helyesírási szótárral az Akadémiai Kiadó zavart keltene, de azt igen, hogy nem hasznos, ha illetéktelenek belepiszkálnak a rendszerbe. A most megjelent Akadémiai helyesírási szótár nem Fábián Pálék munkájának bővített változata, hanem új mű. Szerzői jogilag is.