(Pozsony)
Buzek valamennyi tárgyalásán egyértelművé tette, hogy az Európa Parlament (EP) alapvető elvárása a szlovák kormánnyal szemben az, hogy „állandó dialógust folytasson a kisebbségekkel általában a jogállásukat illetően, de különösen a nyelvtörvény gyakorlati alkalmazásáról”, s külön is kiemelte, hogy a párbeszédből nem hagyható ki „a szlovákiai magyarok legitim politikai képviselete, a Magyar Koalíció Pártja”. Az EP elnöke ugyanakkor fontosnak tartotta azt is, hogy Szlovákia „folyamatosan egyeztessen” az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) és az Európa Tanács (ET) szakértőivel, amelyek „hivatottak a nemzeti kisebbségek jogainak értékelésére és elemzésére”. Buzek fontosnak nevezte, hogy a nyelvtörvény gyakorlata ne sértse a kisebbségeket, és kifejtette, „jó lenne, ha az egyeztetések alapján a szlovák kormány megváltoztatná néhány pontban az államnyelvtörvényt”. Az EP elnöke ennek kapcsán elmondta, az Európa Parlament gyakorlata is olyan, hogy normáit felülbírálja, „s nemcsak a tíz évvel korábbiakat módosítja, hanem ha kell, akár egy éven belül is kiigazítja azok hiányosságait”.
A találkozókat követő sajtótájékoztatók alapján az újságírók arra a megállapításra jutottak, hogy meglehetősen „vegyes fogadtatásban” részesültek az európai politikus javaslatai. Robert Fico kormányfő szerint „a szlovák kormány számára az államnyelvtörvény kérdése lezárt fejezet”. Kifejtette, hogy a törvényen Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségi főbiztosa szerint „nem kell semmit változtatni”, de ígéretet tett arra, hogy „Szlovákia kormánya garantálni fogja a törvény olyan alkalmazását, amely egyensúlyt biztosít a szlovák nyelv használata és a nemzeti kisebbségek nyelvének használata között”.
Pavol Paska házelnök arról beszélt Jerzy Buzeknek, hogy jelenleg a törvény végrehajtó rendelkezésein dolgoznak a szlovák szakemberek, akik kapcsolatban vannak az EBESZ és az ET szakértőivel, várják állásfoglalásukat, hogy „lezárhassák az ügyet”. A házelnök „biztos abban”, hogy sikerül olyan megoldásokat találni, amelyek után „nyugvópontra kerülhetnek a szlovák–magyar kapcsolatok”, de nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy amennyiben szükséges, a parlament visszatér a júniusban elfogadott jogszabályhoz.
Dusan Caplovic, a szlovák kormány emberi és kisebbségi jogokért felelős alelnöke ezzel szemben azt „magyarázta el” az EP elnökének, hogy a nyelvtörvény körül kialakult vitát „egyes felelőtlen politikusok megalapozatlan és félrevezető nyilatkozatai” váltották ki, ugyanazoké, akik a szlovákiai kisebbségi helyzet „félremagyarázásával zavarják az egyébként jó szlovák–magyar államközi viszonyt”. Caplovic „biztosította” vendégét arról, hogy „a szlovák államnyelvtörvény semmilyen módon nem korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot”, mindössze arra irányul, hogy „minden közinformáció kétnyelvű legyen Dél-Szlovákiában is”.
ET-jelentés. A húszszázalékos népességarány alatt is hivatalossá kellene tegye Szlovákia a kisebbségi nyelvhasználatot – áll az Európa Tanács szerdán kelt jelentésében. Ezt a helyi és a regionális szinteken kifejezetten ajánlja az irat, amely arra is felhívja északi szomszédunk figyelmét, hogy biztosítsa minden szinten a magyaroktatást, valamint növelje a kisebbségi nyelven sugárzó televíziók és rádiók idő- és frekvenciakeretét. (MN)
origo.hu
Sokkoló felvétel került elő a tragikus motorbalesetről – videó
