Kilenc nap a trónon: Lady Jane Grey tragédiája
Az angol történelem egyik legviharosabb fejezete VIII. Henrik halálával vette kezdetét. A király három házasságából három gyermek született, akik különböző vallási irányzatokat képviseltek, és más-más anyáktól származtak. Mária katolikus volt, Erzsébet protestáns, míg a trónörökös, VI. Edward apja nyomdokaiba lépve az anglikán egyház elkötelezett híveként uralkodott.
Edward betegsége és korai halála után nem Mária örökölte a trónt, hanem Lady Jane Grey, VIII. Henrik húgának unokája. A tizenhat éves lányt 1553. július 10-én kiáltották ki királynőnek, mindössze kilenc nappal később azonban Mária pártja győzedelmeskedett.
Jane-t letartóztatták, majd fél év börtön után, 1554 februárjában kivégezték a londoni Towerben. A fiatal lányt tanultsága és erkölcsi tartása ellenére a hatalmi játszmák áldozataként emlegeti az utókor – így lett belőle a „kilencnapos királynő”.
Botrányos frigy, rövid özvegység: Maria Letizia Bonaparte
Három évszázaddal később, a Napóleon-dinasztia egy elfeledett sarja, Maria Letizia Bonaparte vált a hatalom eszközévé. 1866-ban született Párizsban, és I. Napóleon öccsének unokájaként örökölte a Bonaparte nevet és a császári címet. Tizenkét évesen kolostori nevelésben részesült, majd politikai okokból nagybátyjához, I. Amadeo volt spanyol királyhoz adták feleségül. Az 1888-as esküvő nemcsak a húszéves korkülönbség, hanem a közeli rokoni kapcsolat miatt is botrányt kavart.
A házasság másfél évig tartott: Amadeo 1890-ben meghalt, Letizia pedig fiával együtt az olasz udvar juttatásaira szorult. Rövid, mégis látványos szereplése az európai udvari élet színpadán a hanyatló Bonaparte-ház utolsó szalmaszála volt. Később Letizia egy nála húsz évvel fiatalabb katonával folytatott viszonyával került újra a figyelem középpontjába.
A szerelemért a trónig: María de las Mercedes
A XIX. századi Spanyolországban María de las Mercedes de Orleans y Borbón neve összefonódik a romantikus tragédiával. XII. Alfonz spanyol király – saját családjának és kormánya ellenállása dacára – unokatestvérét választotta feleségül. Az esküvő 1878. január 23-án zajlott pompás körülmények között Madridban, a modernizálódó Spanyolország jelképévé vált.
A királyné azonban alig hat hónapig élvezhette a házasságot és a királyi címet. María de las Mercedes 1878 júniusában, százhuszonhét nappal a házasságkötés után elhunyt vérszegénység következtében. Rövid uralkodása, illetve annak emberi oldala – az ifjú pár szerelme és tragikus sorsa – mély nyomot hagyott a spanyol néplélekben, dalaiban és legendáiban is.
Holtak királynője: Inés de Castro posztumusz koronázása
A portugál történelem egyik legbizarrabb és legromantikusabb epizódját Inés de Castro története jelenti. A galíciai nemes hölgy I. Péter portugál király kedvese volt, ám politikai intrikák áldozatául esett: apja és a nemesek nyomására 1355-ben meggyilkolták. Ám amikor Péter 1357-ben trónra lépett, bosszút állt felesége gyilkosain.
A legenda szerint Péter hivatalosan is királynővé nyilvánította a már halott Inést, sőt azt is elrendelte, hogy udvara tagjai hajoljanak meg holtteste előtt – ezzel Inés lett Európa egyetlen posztumusz királynője. Bár történetének részletei vitatottak, a tragikus szerelem és a hatalom groteszk megnyilvánulása örök emlékművet állított nevének.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
