Nem kell a magyar rendőr?

Nem támogatja a román parlament, hogy a most alakuló helyi rendőrség kötelékeiben kötelező legyen a nemzeti kisebbségek számarányos jelenléte. Az erdélyi magyarság évek óta követeli, hogy növeljék a fegyveres erőknél a közösség soraiból származó alkalmazottak számát.

Elutasította a bukaresti szenátus plénuma azt a javaslatot, hogy az önkormányzatok hatáskörébe tartozó helyi rendőrség állományába a nemzeti kisebbségek tagjait számarányuknak megfelelően alkalmazzák. A román parlament felsőháza által megvitatott törvénytervezet értelmében az ország különböző településein működő úgynevezett közösségi rendőrségek helyi őrsökké alakulnak, és ez a rendvédelmi szerv foglalkozik majd minden, az állampolgárokat közvetlenül érintő ügyekkel. A jogszabályhoz – amelyről majd a képviselőház mondja ki a végső szót – Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora terjesztett be indítványt arról, hogy a helyi rendőrség állományába számarányosan kisebbségieket is alkalmazzanak. A politikus azzal érvelt: sokkal jobb, ha a helyi ügyekben eljáró rendőrök között olyanok is vannak, akik ismerik az illető településen élő nemzetiségek nyelvét, ezért javasolta, hogy a közigazgatási törvény értelmében azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a lakosság húsz százalékát, a rendvédelmi szerv személyzetének alkalmazásakor vegyék figyelembe az arányos képviseletet. A román honatyák vétója már csak azért is különös, mert például a harminc százalékban magyarok lakta Nagyváradon év elején létrejött közösségi rendőrség munkatársainak toborzásakor az volt az alapelv, hogy számarányosan képviseljék a magyar–román határ mentén fekvő megyeszékhelyen élő kisebbségeket, sőt a polgármesteri hivatal kötelező magyarórára fogta az egyenruhásokat. A fegyveres erők kötelékében még mindig nem éri el az egy százalékot a magyar nemzetiségűek aránya.