Nobel-díjas nemzetgyalázás

Ne kössön engem Magyarországhoz – mondta Kertész Imre születésnapi interjújában a Die Welt című német lapnak. A Nobel-díjas író nem Budapesthez, hanem Berlinhez kötődik; a magyar főváros ugyanis szerinte „teljes mértékben balkanizálódott”, és a helyzet az elmúlt tíz évben egyre csak romlott. A tekintélyes lapnak nyilatkozva kijelentette: hazánkban „a szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak”.

Megdöbbentő szavakkal minősítette Magyarországot Kertész Imre, akit 2002-ben a hazai értelmiségi és politikai elittel az élen az egész társadalom ünnepelt mint az első magyar irodalmi Nobel-díjas írót. A szerző egyebek mellett arról értekezett, hogy nem kötődik Budapesthez, hanem „nagyvárosi embernek” tekinti magát. – Egy nagyvárosi ember nem budapestinek vallja magát. A város ugyanis teljes mértékben balkanizálódott – emelte ki Kertész. Hozzátette: az elmúlt tíz évben folyamatosan romlott a helyzet, a szélsőjobboldal és az antiszemiták mondják meg, mi történjen. (Ez utóbbi kijelentés fordítása körül kisebb zavar keletkezett a Magyar Távirati Irodánál. Az eredeti mondat németül így hangzik: „Rechtsextreme und Antisemiten haben das Sagen.” Az MTI ezt először úgy fordította, hogy „a szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak”, később a hírügynökség javítást adott ki, amely szerint a mondat jelentése a következő: „Szélsőjobboldaliak és antiszemiták váltak hangadóvá.” A német nyelvi formulának szó szerinti magyar megfelelője nincsen, a közbeszédben viszont egyértelmű a jelentése).
*
(Arra a személyre, csoportra vagy tényre vonatkoztatják, akié vagy amelyé a döntő szó – a szerk.) Az író nem pazarolt sok szót arra a cseppet sem mellékes tényre, hogy az országot 2002 óta balliberális kormány uralja, a főváros pedig lassan két évtizede az SZDSZ-es Demszky Gábor irányítása alatt áll.
Kertész beszélt a „magyarok káros szenvedélyeiről”, így a „hazugságról és a dolgok elfojtására való hajlamról”. Szerinte ráadásul ezen ismérvek most „jobban jellemzők, mint valaha”. Példaként azt említette, hogy a magyarok sem a háborút, sem a fasizmust, sem a szocializmust nem dolgozták fel, csak mindent megszépítettek. Az interjú készítője, Tilman Krause feltette a kérdést: „Nincs az ön, az irodalom terén rendkívül gazdag országában semmi olyan, amihez kötődne?” A korábbi idézetek tükrében már nem is meglepő Kertész válasza: „Az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. Ne kössön engem Magyarországhoz.” – Elég, hogy az ön honfitársai zsidóvá tettek engem. A faji, nemzeti hovatartozás rám nem vonatkozik – egészítette ki válaszát.
L. Simon László József Attila-díjas költő, a Magyar Írószövetség titkára Kertész szavaira reagálva elmondta: Magyarországon elhanyagolható az antiszemitizmus jelentősége, ugyanakkor egyre több magyarellenes, a nemzetet külföldön is lejárató jelenséggel és megnyilatkozással találkozhatunk. – Véleményem szerint Kertész Imre is inkább lejáratni kívánja Magyarországot ahelyett, hogy hiteles, a valódi problémákra rámutató nyilatkozatokat tenne. Ehhez viszont ismerni kellene Magyarországot, a magyar vidék, a falvak, a városok és a főváros mindennapi gondjait.
Vasy Géza irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke lapunk kérdésére úgy válaszolt, hogy ő személy szerint is, íróként is megérti mindenki félelmeit, főleg ha olyan életsorsa volt, mint a Nobel-díjas írónak. Ám tudomása szerint Magyarországon többpárti demokrácia van, az ország vezetőit négyévente demokratikus szavazások útján választják meg. Mint ahogy szerte a világon, Európában, mi több Németországban is vannak jócskán nemkívánatos ideológiák és politikai jelenségek. Ám szerencsére Európában van annyi erő, hogy megakadályozzon újabb szörnyűségeket. Magyarország pedig Európa és az Európai Unió szerves része, a magyar demokráciát nem fenyegetik komoly veszélyek. – Mindenesetre fölhasználom az alkalmat arra, hogy aggodalmaitól függetlenül a Magyar Írószövetség nevében kívánjak a Nobel-díjas Kertész Imrének boldog születésnapot – zárta szavait Vasy Géza.