„Budapest tömegközlekedésének fenntartása országos közügy – mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az ország egyik leglátogatottabb ünnepségét augusztus 20-án Budapesten tartjuk. Az a célunk, hogy ez idén se legyen másképp.”
De ha a kormány elveszi Budapest pénzét, és ellehetetlenül a közösségi közlekedés fenntartása, akkor Budapest nem tudja vállalni az egész ország szórakoztatásához szükséges extra közösségi közlekedési szolgáltatás finanszírozását
– írta közösségi oldalán Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője. Mint írta: ezért szerepel ez a pont is abban a válságtervben, melyet Karácsony Gergellyel és Baranyi Krisztinával közösen nyújtottak be a Fővárosi Közgyűlés holnapi ülésére.
A frakcióvezető hozzátette: abban bízik, hogy augusztusig megszületik a megállapodás a kormány és a főváros között, és ez az egész válságterv a fiókban marad. Majd úgy fogalmazott, hogy épp azért kell vészforgatókönyveket készíteni, hogy végül ne legyen rájuk szükség.
„Néhány hete zajlanak a tárgyalások a kormány és a főpolgármester között, ezek kimenete ma még nem ismert. Ugyanakkor, ha nincs megállapodás, akkor Budapest őszre fizetésképtelenné válik a megemelt kormányzati elvonások, adóterhek és szolidaritási hozzájárulás miatt. Budapest tehát pénzügyi válsághelyzetben van, a szolidaritási hozzájárulás 51 milliárd forintos extra tételét a város nem tudja kigazdálkodni anélkül, hogy végül ne kelljen érdemben korlátoznia a közszolgáltatásokat.”
Ezért döntött úgy a Baranyi Krisztina által vezetett pénzügyi és az általam vezetett közlekedési szakbizottság a főpolgármester közreműködésével három hete, hogy válságtervet kell készíteni a következő közgyűlésre.
„Ez pedig most jött el” – hangsúlyozta.
„A nyárra szóló pénzügyi válságterv elkészült, 5 pontból áll. Bár az előzetes egyeztetések során mindegyik pontban egyetértés alakult ki a három benyújtó között, de végül a 3. pontot, mely az MVM és a Mol számláinak halasztott fizetéséről szól, a főpolgármester mégsem írta alá, így ezen csak Baranyi Krisztinával a kettőnk aláírása szerepel, a főpolgármester által aláírt verzióból ezt a pontot kisatírozták. Sajátos helyzet, de végül a lényeg az, hogy mind az öt pontról a közgyűlés szavazni fog holnap” – ismertette Vitézy.
Wintermantel Zsolt, a Budapest Műhely szakértője a hírre röviden úgy reagált :
Vitézy Dávid augusztus 20-án leállítaná Budapest közlekedését. Szerinte pride legyen, államalapítási ünnep és tűzijáték meg ne… És én még rá szavaztam.
Az ötpontos válságterv részletei:
1. Javasolják, hogy a Fővárosi Közgyűlés állapítsa meg, hogy az egyre emelkedő mértékű kormányzati elvonások a fővárosi közszolgáltatások, így elsősorban a közösségi közlekedés jelenlegi szintű fenntartását ellehetetlenítik, és mondja ki, hogy a kormányzati elvonások okozta költségvetési hiány kizárólag költségmegtakarítás, bevételnövelés vagy hatékonyságnövelés útján nem kigazdálkodható,
2. Szükségesnek tartják, hogy amennyiben a megkezdődött kormányzati tárgyalások ezen elvonásokkal kapcsolatban nem vezetnek eredményre, a budapesti közszolgáltatások ellehetetlenülésére, az elvonásoknak a közszolgáltatásokra gyakorolt hatásáról hívja fel a főváros a figyelmet a rendelkezésére álló kommunikációs eszközökkel és hirdetési felületeken.
3. Javasolják, hogy amennyiben a főváros fizetőképessége veszélybe kerül és vészforgatókönyvet kell alkalmaznia, elsőként a közösségi közlekedés működtetése terén a BKV Zrt., a Mol Nyrt. és az MVM Zrt. számlán alapuló (gázolaj és áramellátás) követeléseit sorolja hátrébb fizetési kötelezettségei teljesítésének sorrendjében. Ez a javaslati pont, melyet a korábbi egyeztetések ellenére végül a főpolgármester nem írt alá.
4. Javasolják, hogy a főváros alapítói hatáskörben utasítja a BKK Zrt.-t, hogy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által ellátott, kódbeolvasáson alapuló jegyértékesítési és -ellenőrzési rendszert azonos funkcionalitással váltsa ki, az ennek érdekében szükséges beruházásokhoz szükséges esetleges alapítói döntésekre tegyen javaslatot, ezáltal a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek fizetett túlzott mértékű jutalékokat teljeskörűen saját fenntartású jegyellenőrzési rendszerrel váltsa ki.
5. Javasolják, hogy a közgyűlés rögzítse, hogy amennyiben a szolidaritási hozzájárulás teljes, 89 milliárd forintos összegét a kormány inkasszók, bírósági döntések vagy jogalkotás útján a fővároson be kívánja hajtani és más úton ezt nem kompenzálja, akkor emiatt a fővárosi közösségi közlekedés olyan helyzetbe kerülhet, hogy annak működésében, minőségében és üzemidejében jelentős zavarok jelentkezhetnek.
Borítókép: Vitézy Dávid (Fotó: MTI)