Politikai jellegű tévéközvetítéseknél az tud felbosszantani leginkább, amikor a riporter által megkérdezett fél még csak válaszra sem méltatja az érdeklődőt. Most nem is elsősorban azokra a kivételes fajtákra gondolok, akik válaszadás helyett nemes egyszerűséggel félrelökik az újságírót, netán egyenesen lefejelik az állványra helyezett tévékamerát, mint tette azt a kelet-magyarországi előember. Nem. Én azokra a parlamenti folyosóra kilépő, valószínűleg nagyon fontos politikusokra gondolok, akik, mint egy halláskárosult, egyetlen szó nélkül elléptetnek az őket kérdezni kívánó riporterek hada mellett. Két fejlett példányt említenék itt az alkalmi süketnémák közül. Az egyik a rabosított Szilvásy György, a sokoldalú politikai akrobata, a másik Dávid Ibolya, aki lassan egy személyben képviseli az úgynevezett MDF-et. Utóbbit nemrégiben egészen a szolgálati autójáig elkísérte az egyfolytában kérdező újságíróhad, a távozó elnök asszony azonban semmire sem válaszolt, csak mosolygott.
Ők és követőik kivételes emberek, kérdezni tőlük nem lehet, érdeklődni reménytelen. Csak törtetnek előre idvezült és gondterhelt ábrázattal. Nagy ívben tesznek tévénézőre, rádióhallgatóra, újságolvasóra, gondoljon a nyomorult, amit akar, nekik itt sürgős sietnivalójuk van. Bevett módszer a válaszadás elkerülésére, ha emberünk a parlamenti folyosón a bemenet és a kijövet során mobiltelefonálást imitál. Ilyenkor, ugye, nem illő zavarni, államügyeket intéz…
Nem mondtam még, hogy valamennyi bedugult fülű politikus a szocialista párt tagja, illetőleg a komálósokat (SZDSZ, MDF) képviseli.
origo.hu
Munkába álltak a honvédség úszó lánctalpasai - videó
