Eddig csak külföldön történt a pécsi lövöldözéshez hasonló eset, és úgy hittük, ez így is marad. Sajnos tévedtünk. Azonban tehetünk azért, hogy csökkenjen az iskolai erőszak, illetve időben felismerhetjük, ha valaki hajlamos ilyen cselekmény elkövetésére – hívta fel a figyelmet Kirschner Lászlóné.
A pszichológus elmondta, gyerekkorban az önszabályozás gyenge, így nem véletlen, hogy legalább kilenc-tíz évesnek kell lennie csemeténknek ahhoz, hogy huzamosabb ideig egyáltalán magára hagyhassuk. Hozzátette, ha valakinek a személyiségfejlődése zavart, például kötődési problémája van, annál az önszabályozás kialakulási folyamata meghosszabbodhat, bizonyos esetekben ki sem fejlődik teljesen. – Amennyiben egy gyerek nem éli meg, hogy őt szeretik és ezáltal szeretetre méltó, akkor ő sem tud másokhoz szeretettel viszonyulni – magyarázta.
A viselkedési zavar másik forrása, ha a családon belül deviáns minta áll a gyermek előtt. Ilyen például az alkoholizmus, családon belüli erőszak és a drogfogyasztás. Az önszabályozás nem megfelelő alakulása és a deviáns minta külön-külön is kiválthatja az agresszív viselkedést, de a két jelenség gyakran együtt is megfigyelhető. Kirschner Lászlóné közölte, a társadalom két széléről kerülnek ki leggyakrabban a szokatlan viselkedést mutató gyermekek, vagyis a mélyszegénységben, illetve a leggazdagabb rétegben élők közül. Hazánkban az előbbi társadalmi csoport sokkal szélesebb, így az onnan kikerülő problémás gyerekek száma is magasabb.
– Minden gyerek rá jellemző agressziós energiatöltéssel jön a világra, ez jó esetben a fejlődés során megszelídül, elveszti agresszív jellegét és hajtóerővé alakul. Ez az energia a mentálisan egészséges embernek élete végéig rendelkezésére áll. Van, aki konstruktívan, társadalmilag hasznosan használja fel, más esetleg destruktívan. Pozitív felhasználásként említhetjük például a sebészt, aki bár kést döf egy másik ember testébe – ami önmagában agresszív viselkedés lehetne –, ezt a beteg kérésére, segítő szándékkal teszi. Ezért nevezi a társadalom ezt gyógyításnak, nem pedig erőszaknak – fogalmazott a szakember.
A szülők, tanárok, de akár a barátok is észrevehetnek bizonyos jeleket, amelyekből gyanússá válhat, hogy viselkedési zavarral küzd valaki, és így akár agresszióra is hajlamos. – Ha nem szívesen beszél, ha mindig szomorú, nem mosolyog, látszik rajta, hogy feszült, rázza a lábát, a kezét, nem tud sokáig egy helyen megülni, nem tud odafigyelni arra, aki beszél hozzá; ezek mind azt mutathatják, hogy problémája lehet az illetőnek – sorolta a pszichológus az előjeleket. Tapasztalatai szerint olyan is előfordul, hogy valaki teljesen normális családi és szociális háttérrel rendelkezik, ám a baráti kör hatására drogozni és inni kezd, s ekkor a szer kikezdheti az önszabályozást. Azt tanácsolja, ilyenkor először a szülő üljön le beszélgetni a gyerekkel megértő, támogató hangnemben – véletlenül se legyen számonkérő –, és csak azután forduljanak pszichológushoz vagy pszichiáterhez, ha ez sem hoz változást.
Kirschner Lászlónét elkeseríti a magyar közoktatási rendszer jelenlegi állapota. – Kutatások bizonyítják, ha ma valamilyen szociokulturális hátránnyal kerül be a gyermek az iskolába, ott nem csökken a lemaradása, hanem éppen ellenkezőleg, sokkal nagyobb lesz. A mértéktelenül eltúlzott lexikális ismeretanyag és a kíméletlen tempó miatt nincs idő az egyéni fejlődési különbségek figyelembevételére, a tanulási problémák – például a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar – megfelelő kezelésére. Amennyiben ezeket a zavarokat a tanárok vagy a szülők nem veszik észre vagy nem kezelik megfelelően, a gyereknek rengeteg negatív élménye lesz az iskolában, amelyek miatt frusztráltabb, idegesebb lesz – figyelmeztet a pszichológus. Szerinte azok a gyerekek tudják jól átvészelni a magyar közoktatási rendszer diszfunkcióit, akiknek biztonságos szeretetkapcsolatuk alakult ki gondozójukkal csecsemőkorban. A kevésbé szerencsés gyermekek nem tudnak jól védekezni a stresszel szemben, amivel részben magyarázható az iskolai erőszak terjedése. – Ráadásul nálunk a tekintélyelvű, parancsoló bánásmód jellemző még mindig az oktatásban, amely önmagában agresszív bánásmód – véleményezi a magyar rendszert a pszichológus. Hozzáfűzte, a közoktatás hatalmas terhet ró a tanárokra és a diákokra egyaránt, hiszen a rengeteg tanagyag miatt a pedagógusoknak nincs idejük megoldani az osztályokban előforduló konfliktusokat, helyette arra kell összpontosítaniuk, hogy a tantervnek megfelelően haladjanak. Sokkal fontosabb lenne, hogy megtanítsák a gyerekeket különböző konfliktusok kezelésére, minthogy alig néhány hét alatt megtanulják, hogy néz ki a nagy „g”. Rendkívül károsnak tartja, hogy nálunk a közoktatás középpontjában nem a gyerekek állnak, hanem a tananyag, valamint rossz stratégiának véli, hogy nem arra kíváncsiak az iskolában, hogy mit tud a gyerek, hanem arra, hogy mit nem.
– Szerencsére pozitív példa is van Magyarországon – jegyezte meg Kirschner Lászlóné. – Nemrég olvastam egy hejőkeresztúri iskoláról, ahol a komplex instrukciós programot használják az oktatásban. Ez egy olyan módszer, amellyel jelentősen csökkenteni lehet az iskolai erőszak megjelenését.
Kovácsné Nagy Emese, a hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda igazgatója lapunk megkeresésére a program lényegéről elmondta: heterogén csoportokkal dolgoznak, ahol a fő szempont a szocializáció. Itt a pedagógusok a feladatokon keresztül akarnak szocializálni, vagyis nincs egyetlen jó megoldás, a hangsúly a logikán van. A programnak köszönhetően példás kapcsolat alakult ki a diákok és a tanárok között. A módszer bevezetése előtt náluk is rendszeres volt a rendbontás, azonban három-négy éve nem kellett igazgatói intőt adnia egy diáknak sem. – Nem mondom, hogy itt angyalok a gyerekek, de egy bizonyos határt nem lépnek át – hangoztatta Kovácsné Nagy Emese. A programot egyébként a pécsi Gandhi Gimnáziumban is alkalmazzák.
origo.hu
Újabb fordulat történt Kapu Tibor kilövésével kapcsolatban
