Csapatunk szálláshelyén, a Castle Hotel hetedik emeletén éppen reggelizni indult, amikor nyílt a liftajtó, és általános meglepetésre kilépett belőle egy hús-vér szerzetes. Bár nyilvánvalóan rossz helyen szállt ki, rezzenéstelen arccal haladt el a tucatnyi, formaruhába öltözött fiatal hölgy mellett, átbújt a magyar zászló alatt, majd megfontolt és határozott léptekkel elfordult balra, amerre valószínűleg a szobáját sejtette. Senki sem vette a bátorságot, hogy megszólítsa, közös nyelv híján ez egyébként is halvány reménnyel kecsegtetett, ezért inkább mindenki abban bízott, úgyis megtalálja a helyes utat. Csupán tesz némi – nem is biztos, hogy haszontalan – kitérőt.
Mint ahogyan talán a magyar válogatott is. No nem a reggeli, hanem a világ közvetlen élvonala felé. Hisz felesleges már azon siránkozni, hogy ha a spanyolok és a koreaiak elleni döntetlen helyett sikerült volna nyerni, akkor most elődöntős lenne együttesünk; a napi feladat a kilencedik hely megszerzése, Ausztria ellen. Beismerhetjük: önmagában az, hogy Magyarország kilencedikként vagy tizedikként zárja a női kézilabda vb-t, nem eszelős különbség, ha csak annyiban nem, hogy az előkelőbb pozíció még éppen egy számjegyű. Öszszességében azonban csorbulna a kép a mai vereséggel, és ezzel Mátéfi Eszter szövetségi kapitány is egyetért: „Ha legyőzzük Ausztriát, akkor kilenc mérkőzésünkből megnyerünk ötöt, mellette ott a két döntetlen, no meg kikaptunk a norvégoktól és a románoktól. Azt hiszem, ez így vállalható lenne.”
Ez igen. Az osztrákok normális esetben nem is billenthetik fel ezt a mérleget. A leghígabb csoportból, a harmatgyenge Ausztrália és Thaiföld, valamint egyetlen értékelhető eredményként Angola legyőzésével léptek tovább, de sorrendben kikaptak az oroszoktól, az ukránoktól, a dánoktól, a németektől, végül 35-20-ra a franciáktól is. Persze minden tiszteletünk a román származású győri beállósé, a vb-n eddig 39 akciógólt szerzett Simona Spiridoné, a német Leverkusenben pallérozódó Katrin Engelé, végül a Herbert Müller, Gódor Mihály edzőkettősé, de Ausztria a felkészülés során még Vácott is alulmaradt 30-26-ra. Ráadásul sérült a mai vetélytárs legrutinosabb játékosa, a már az 1998-as Eb-n feltűnt Stephanie Ofenböck.
Azért nem árt az óvatosság, mert a mieinken látszik, hogy utolsó energiatartalékaikat élik fel, és lélekben már haza készülnek. Az érdekes módon Szucsout is elárasztó karácsonyi hangulat – óriási, feldíszített fenyők mindenütt, Mikulás-sapkák a bolti eladókon, a Csendes éj dallamai a hangszórókból – ráadásul tovább erősíti az otthon utáni vágyat. Csakhogy most fokozottan érvényes, amit Mátéfi a japánok elleni meccs előtt mondott: előbb győzzünk, utána pedig tényleg jöjjön már a karácsony!
Mai program. Magyarország– Ausztria a 9. helyért 6.30; Angola– Kína a 11. helyért 9.00; Németország–Románia a 7. helyért 11.30; Dánia–Koreai Köztársaság az 5. helyért 14.00. Az elődöntőket holnap rendezik, a párosítás: Norvégia–Oroszország, Franciaország–Spanyolország.

Megszólalt halálfélelméről és súlyos műtétjéről a TV2 sztárja