Elgondolkodtató javaslattal állt elő néhány nappal ezelőtt Draskovics Tibor, az azóta már visszavonult rendészeti miniszter. Az volt a kisember ötlete, hogy a közbiztonság javítása érdekében nyugdíjas parkőröket kellene alkalmazni a közterületeken. Ez természetesen szükségmegoldás lenne (az igazi gyógyír a több rendőr – de arra momentán nincs pénz), viszont neki, mármint Draskovicsnak, meggyőződése, hogy tapasztalt parkőrök bevetése valamelyest csökkentené az egyre inkább elharapózó bűnözést. (Főleg a bankrablást és a darabolós gyilkolást.)
Néztem a helyiségben üldögélő, javarészt belügyes emberek fizimiskáját, vajon mikor tör ki belőlük a derültség. De nem tört ki, érdeklődve hallgatták a leharcolt tárcavezető stratégiáját, amely leporolt gyermekkori élményekre támaszkodva festette fel, milyen meghatározó szerepet játszottak a bűn visszaszorításában a hinták és homokozók környékén szurkálós bottal járőröző parkőr bácsik, anno. A miniszter nosztalgiával emlékezett a játszóterek aggastyán kommandósaira, akikről méltatlanul elfeledkezett az utókor. Bizony a kis Draskovics Tibike annak idején nagyon tartott az eldobott papírgalacsinokat bottal szurkáló ősz harcosoktól, attól félt, hogy egyszer tényleg hátrakötik a sarkát. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy az idők során a kis Tibikéből becsületes, jogkövető nagyfiú lett. Lám, miniszternek is többször fölvették (bár most éppen elzavarták).
Szóval vissza kellene állítani a legendás parkőrsereget, sugallta az expolitikus. A kigyúrt ármádia pillanatok alatt helyre tenné a lezüllesztett közállapotokat. Szemétből biztosan kevesebb lenne. Mert most sok van belőlük – de ezt már én mondom.
Forró leves miatt égett meg súlyosan egy szabolcsi kislány - videó