Ön tudja, kik az Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató (EMFESZ) Kft.-t. birtokló RosGas tulajdonosai?
– Láttam erről egy papírt messziről, de konkrétan nem.
– Ha jól tudom, az EMFESZ áprilisi eladását úgy hagyta jóvá a Magyar Energia Hivatal (MEH), hogy 45 napot adott a gázszolgáltatónak a valódi új tulajdonosokat felfedő papír bemutatására.
– Ezt az EMFESZ megtette.
– Ön mégsem tudja, kik állnak a RosGas mögött?
– Nem néztem meg minden papírt, ami a múlthoz kapcsolódott.
– Nem is érdekelte?
– Rengeteg egyéb téma volt, amivel aktuálisan foglalkoznom kellett, úgyhogy ez még nem került annyira homloktérbe. A kollégáim arról biztosítottak, hogy ez az ügylet rendben van.
– Azért ezután elég sok támadást kapott a hivatal. Nem gondolt arra, hogy felülvizsgálja az elődje, Horváth J. Ferenc egyes döntéseit?
– Jelenleg közigazgatási bírósági eljárás folyik, ami az EMFESZ korábbi tulajdonosának beadványa alapján indult. Azt gondolom, ezeknek érdemes megvárni a végét. Én azt a tájékoztatást kaptam, hogy a MEH szabályszerűen járt el.
– Ezt azóta elég sokan megkérdőjelezték. Nem érezte szükségét annak, hogy behatóbban megvizsgálja ezt az ügyet?
– Eddig nem láttam ennek
az okát.
– Még most sem, hogy az EMFESZ esetleg jövőre gázforrás nélkül maradhat?
– A kettőt érdemes különválasztani. Az egyik kérdés a tulajdonlás, a másik pedig az ellátásbiztonság. Utóbbit természetesen folyamatosan nyomon követjük, így az EMFESZ-nél rendszeres helyszíni ellenőrzéseket tartunk, illetve innen a hivatalból is folyamatosan figyeljük a működésüket. A tulajdonosváltás egy másik hatósági ügy. Ezzel kapcsolatban annak idején született egy határozat, s az ebből adódó bírósági eljárás folyik. A kettő nekem nem függ teljesen össze.
– A kettő talán ott függ össze, hogy amikor a MEH jóváhagyta a RosGas tulajdonszerzését, akkor a svájci bejegyzésű cég arról biztosította a hivatalt, hogy rendezi az EMFESZ gázellátását és pénzügyi helyzetét. Ezek közül eddig egyik sem valósult meg.
– Az engedélyesek működését figyelemmel kísérjük, ellenőrizzük. Így az EMFESZ-ét is. Az EMFESZ-t fel is szólítottuk, hogy mutassa be az ellátást a tél végéig biztosító szerződéseit. Nemrégiben ezek hiánya miatt harmincmillió forintra bírságoltuk a céget. 2010. január 1. reggel 6 óráig a társaság ellátási szerződéssel rendelkezik az E.ON-nal, a jövő évre vonatkozóan pedig információink szerint még folynak a tárgyalások. A biztonsági tároló feltöltése – amely szintén az EMFESZ feladata volt – a várakozások szerint a héten befejeződik. Innentől kezdve már csak a végfelhasználók ellátása az, amivel nekünk foglalkoznunk kell. De mivel jelenleg nincs semmilyen olyan szabályozás, amely a szabadpiaci szerződésekkel kapcsolatos megkötéseket tartalmazna, így egészen addig, amíg szállításaiért képes fizetni, illetve ameddig a szállításait képes fönntartani, addig gyakorlatilag a társaság működésével nincs semmilyen probléma.
– Akkor ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha az EMFESZ január 1. hajnali 4 órakor bemutatja a június 31-ig lekötött gázforrást igazoló papírokat, az egy elfogadható állapot?
– Még ehhez a konkrét időponthoz sem kötném, mert az EMFESZ jelenleg hetente adja be, hogy a következő hétre milyen ellátási lehetőségei vannak, s ezek alapján a MEH folyamatosan tud tájékozódni arról, hogy az ellátás biztosított-e, vagy sem.
– Tehát nincs is következő határidő a bírság után a papírok benyújtására? Egyáltalán, mi lenne a következő lépés?
– A következő lépést még mérlegelnünk kell, de jelenleg még nem jelöltünk ki újabb határidőt.
– Nem is jelölnek?
– Ezt nem mondtam.
– Terveznek a szabályozásban nagyobb szigort bevezetni a piaci kereskedők számára?
– Mi a magunk részéről nem. A szabadpiacon minden fogyasztónak tudnia kell, hogy itt szükséges bizonyos kockázatokat vállalni. Tehát amikor valaki kereskedőt választ, meg kell nézni, hogy milyen garanciákat és feltételeket tud biztosítani. Nyilván nekünk is figyelnünk kell a másik oldalról, hogy az ellátó rendelkezik-e a törvényben szabott garanciális feltételekkel, pénzügyi biztosítékkal. Ha ellátási zavar keletkezne, a hivatal természetesen beavatkozna.
– Nem is volt olyan tervezet, ami előírta volna, hogy a szabadpiaci kereskedőknek is – az egyetemes szolgáltatókhoz hasonlóan – egy évre előre lekötött gázforrással kell rendelkeznie?
– Nem. De az szóba került, hogy egy kereskedő csődbe menetele esetén egy másik ellátó kijelölésének a folyamata miként nézzen ki. Az erre vonatkozó jogszabálynak meg kell születnie. Azonban ez nem ahhoz kapcsolódik, hogy valaki rendelkezik-e szállítási szerződéssel, hanem arra, hogy ha már ténylegesen ellehetetlenül az adott cég működése, akkor mik a szükséges lépések. Természetesen azon el lehet gondolkodni, hogy lehet-e olyan feltételrendszert felállítani, amivel a kockázatok jobban beazonosíthatók, illetve ha bizonyos feltételek fennállnak, akkor abból lehet látni, hogy az adott kereskedő biztosan csődbe fog menni. De azért ezt alaposan meg kell vizsgálni, mert a piacot nem szabad megfojtani.
– Ellátásbiztonsági szempontból ön szerint javulást jelentene egy olyan gázcég megjelenése, amely mögött az állam áll?
– Önmagában ez nem. Állami tulajdonú cég esetében is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint más társaságok esetében.
– Folyamodott a MEH-hez az elmúlt hónapban társaság gázkereskedői engedélyért?
– Kapunk engedélykérelmeket folyamatosan. Ezen a piacon elég sokan mozognak. Akárcsak az áram esetében, rendszeresen jönnek be kérelmek, vagy van, aki visszaadja azt.
– Úgy tudjuk, az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek nemrégiben gázkereskedői engedélyért folyamodott a hivatalhoz, ám a MEH ezt visszaküldte hiánypótlásra. Igaz ez?
– Ezt az információt sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánom.
– Mennyire szeretne új irányt szabni a MEH tevékenységének?
– Azzal az elképzeléssel jöttem ide dolgozni, hogy a szakmaiságot megfelelő szinten vigyem tovább, illetve hogy még jobban erősítsem a politikától való függetlenséget. Szeretnék mind az energiaszektor, mind pedig azon keresztül az ország versenyképességén javítani. Ennek egyik lényeges eleme a piac erősítése, nem feltétlenül csak hazai, hanem regionális szinten. Szeretném a hivatalt a nemzetközi folyamatokba jobban bevonni. Fontos az előrelépés a nemzetközi piacok összekapcsolása ügyében is, ami nemcsak a határkeresztező kapacitások növelését, hanem a meglévők szabályozottabb és átláthatóbb kiosztását jelenti.
– Egyes politikai szereplők „önjárónak” minősítették önt. Nem tart attól, hogy olyan módosítások történnek a szabályozásban, amelyek éppen visszaszorítanák a hivatal függetlenségét?
– Én egyelőre nem látok túlzott fenyegettséget, de természetesen vannak nézetkülönbségek. A parlament megszavazta a gáz- és a villamosenergia-törvény módosítását egyéni képviselői indítvány alapján, amely többek között az Európai Unió által elfogadott harmadik energiacsomag egyes rendelkezéseit is tartalmazza. Érdekes, hogy míg eddig számos uniós energetikai direktívát késve vezettünk be, ebben megelőzzük az összes tagállamot. Megítélésünk szerint az adaptációval kapcsolatban szakmai egyeztetésekre és megfelelő kormányzati előkészítésre lett volna szükség, mert a parlament által megszavazott törvénymódosítás az értelmezésünk alapján nem foglalja teljesen magában az unió által meghatározott irányelveket. Előbb vagy utóbb alapjaiban kell hozzányúlni a most elfogadott részekhez is, még ha bizonyos részletszabályok az irányelv egyes részeinek szó szerinti átvétele miatt nem is jelentenek problémát.
origo.hu
Így néz ki, ha Magyar Péter úgy gondolja, bármilyen nőt megkaphat
