Tel-Avivból instruálják Budapestet?

Látszólag az izraeli külügyminisztérium instrukciói alapján cselekedve, Olaszország, Magyarország, Csehország és Románia az eredeti szöveg felhígításáért harcolt – írta Chris Patten a Jeruzsálem státusáról folytatott európai uniós vitáról a hétfői Financial Timesban. Az unió nagy tiszteletben álló egykori külügyi biztosa akarva-akaratlanul is rávilágított a magyar diplomácia kettős természetére.
Míg Budapest a magyar nemzeti érdeket közvetlenül érintő ügyekben is legtöbbször passzívan a „közös uniós álláspontra” mutogat, egyes kérdésekben mégiscsak tud határozott hangon szólni. Többször kiderült, hogy Izrael érdekeinek képviselete ez utóbbi kategóriába tartozik, s Magyarország a Jeruzsálemet palesztin fővárosnak ajánló uniós állásfoglalás múlt heti brüszszeli vitájában is eszerint járt el. „Nem Brüsszelből kell megüzenni bizonyos dolgokat, például azt, hogy hol legyen majd a palesztin állam fővárosa, hanem magát a tárgyalási folyamatot kell bátorítani” – mondta Balázs Péter külügyminiszter múlt héten az MTI-nek.
Megkeresésünkre a külügyi szóvivő leszögezte, hogy a cikk pontatlanságokat tartalmaz, hiszen nemcsak az említett négy ország, hanem Németország és Észtország is így járt el. Mátrai Zsuzsanna közölte: „Szuverén alapon hozzuk döntéseinket, NATO- és EU-szövetségeseinkkel konzultálva, saját érdekeink szerint.”