Pergőtűzben a katolikus egyház

Miközben a katolikus egyház XVI. Benedek vezetése alatt, ragaszkodva értékeihez, igyekszik a béke üzenetét közvetíteni, nem szünetelnek az intézményei elleni támadások szerte a világon. Az akciókra nemcsak ellenséges közegben, olyan társadalmakban kerül sor, ahol a keresztények kisebbséget alkotnak, hanem olyanokban is, ahol az anyaszentegyház dominál.

Munkatársunktól
2010. 01. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Vatikánba akkreditált nagyköveteket fogadva, szokásos újévi audienciáján a pápa fegyverletételre szólította fel mindazokat, akik fegyveres konfliktusokban vesznek részt a világban. A hétfői diplomáciai összejövetelen XVI. Benedek megerősítette azt a felszólítását, amelyet január 1-jén elhangzott Úrangyala-imádságában fogalmazott meg, arra kérve a fegyveres csoportokat, hogy mondjanak le az erőszakról, és nyissák meg szívüket a béke öröme előtt. Az egyházfő bírálóan szólt arról is, hogy egyes nyugati országokban lebecsülik, sőt ellenségesen viszonyulnak a vallásokhoz, köztük is elsősorban a keresztény valláshoz. Ilyen az a minapi portugál döntés is, mely lehetővé tette az azonos neműek házasságát, s amely az egyházfő szerint annak példája, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni harc nevében ellentmondanak az emberi nemek közötti alapvető biológiai különbségnek. A szabadság nem lehet abszolút, mert az ember nem isten. A követendő utat nem szabad önkényesen vagy a vágyakozás alapján kijelölni – mondta.
Az egyház elleni egyik minapi támadás éppen Portugáliában történt. Iszlámra utaló feliratokkal összefirkálták a messze földön híres fatimai szentélyt, ahová májusban a tervek szerint ellátogat XVI. Benedek. Múlt vasárnap reggel négy, a kegyhely templománál lévő szobrot rongáltak meg festékkel, portugál nyelven olyan szavakat festve fel, mint például iszlám, mecset és muzulmán. Az ügyben vizsgálat indult, a csendőrség közölte, hogy megvannak a térfigyelő kamerák felvételei. Az elkövetők személyére utalhat az a körülmény, hogy a muzulmán szót hibás helyesírással firkálták a szoborra – vagy nem voltak portugálok, vagy kifejezetten azt akarták, hogy a gyanú külföldiekre, mozlimokra terelődjön. A helyi csendőrség szerint mindenesetre teljesen elszigetelt esetről van szó, a történteknek nincs közük semmilyen szervezethez.
Malajziában a fenyegető véleménynyilvánítást manapság jócskán túlszárnyalták a keresztények ellen fellépő erők. Négy, különböző keresztény felekezethez tartozó templomot gyújtottak fel, miután a malajziai legfelsőbb bíróság eltörölte azt a jogszabályt, amely megtiltja a nem muzulmánoknak az Allah szó használatát írott szövegekben. A felülvizsgálatot egy malajziai katolikus kiadványa, a Herald kérte, ugyanis maláj nyelven csak az Allah szó létezik Isten megnevezésére. A mozlimok egy része viszont azzal érvel, hogy az Allah szó kizárólag az iszlám valláshoz tartozik, és használatával a keresztények „összezavarják és megpróbálják megtéríteni” a muzulmánokat. Az ország mozlim lakossága e tekintetben ugyanúgy megoszlik, mint a mozlim világ: egyik fele fenyegetést lát abban, ha keresztények használják az arab szót – amely egyszerűen annyit jelent: az Isten – istenük megjelölésére, másikuk ezt – az arab világ gyakorlatát követve – természetesnek tartja. Számos arab ország keresztény kisebbségei ezzel a szóval illetik istenüket, és ez nem vált ki ellenérzést. Az ellentmondást példázza, hogy a maláj kormány Bibliákat kobzott el az Allah megnevezés használata miatt, noha ezek a Szentírások a szomszédos mozlim Indonéziából származnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.