Tegnap döntött a kormány a lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló rendeletről. Az új szabályozás létrehozásában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség is részt vett. A jegybank már több mint egy hónapja közzétette a hitelezés szigorítását célzó elképzeléseit. Simor András, az MNB elnöke szerint a rendelet tartalmazza a jegybank javaslatának legfontosabb elemeit. A hitelezési feltételeknél például megjelenik az a szempont, hogy devizahitelek magasabb kockázattal bírnak – közölte Simor a távirati irodával.
A bankoknak ezentúl saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek milyen feltételekkel nyújtanak kölcsönt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyeknél a hitelezhetőség korlátja, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi, mennyit képes havonta törleszteni az ügyfél. A bankok csak olyan forinthitelt adhatnak, aminek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb a hitelezhetőségi korlát nyolcvan százalékánál, más devizahitel esetén pedig a hatvan százalékánál.
A lapunknak nyilatkozó szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a pénzintézeteknek eddig is meg kellett vizsgálniuk, mekkora törlesztőrészletet bír el az ügyfelük. Ráadásul a bankok különböző módszerekkel határozhatják meg a hitelfelvétel korlátját, ezért előfordulhat, hogy míg az egyik pénzintézet nem ad kölcsönt a kérelmezőnek, egy másik szíves örömest hitelez neki. Szollár Domokos kormányszóvivő lapunknak elmondta: a régi és új hitelminősítés közötti legfőbb különbséget az jelenti, hogy ezentúl a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) kell jóváhagynia azt a módszert, amely szerint a bankok meghatározzák a plafont, és ők figyelnek arra is, hogy valóban alkalmazzák-e ezt a számítást a kölcsönkérelmek elbírálásánál.
Az új rendelet szabályozza az ingatlanjelzálog-hitelek mértékét is. A kihelyezett hitel aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb hetvenöt százaléka lehet, euróhitel esetében hatvan százalék, más devizahitel esetében pedig negyvenöt százalék. Pénzügyi lízingnél a forint-, euróhitel, illetve más devizakölcsön esetében ugyanez az arány nyolcvan, hatvanöt, illetve ötven százalék. Az új rendelet szerint a gépjármű-hitelezés szabályai is változnak: a vásárláshoz nyújtott hitel futamideje nem lehet hosszabb nyolcvannégy hónapnál, vagyis hét évnél. Forinthitel esetében a hitel nem lehet nagyobb, mint a jármű piaci értékének hetvenöt százaléka, euróhitel esetében hatvan százalék a legmagasabb finanszírozási arány, míg egyéb deviza esetében negyvenöt százalék. Gépjárműlízing esetében (akárcsak az ingatlanlízingnél) devizanemtől függően az autó nyolcvan, hatvanöt vagy ötven százalékát finanszírozhatja a bank. Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének társelnöke szerint az új szabályok visszafogják a gépjárműpiacot, ám a visszaesés nem lesz jelentős, mert a pénzügyi válság már az idén padlóra küldte a keresletet.
Az e héten megjelenő rendelet jelzáloghitelekkel, illetve a gépjármű-hitelezéssel kapcsolatos rendelkezéseit március 1-jétől kell alkalmazni, míg a hitelezhetőségi korláttal kapcsolatos szabályozás júniusban lép hatályba.
Az Otthon Centrum Hitel Center szerint jövőre ugyan még minimális, de 2011-től komolyabb növekedés várható a hitelpiacon. A 2010-es év legnagyobb sikerterméke a hitelkiváltás lehet, amikor a megbízható és pontosan törlesztő ügyfeleket a bankok különböző kedvezményes, előnyösebb feltételű konstrukciókkal keresik meg.
Lépés a bankok ellen. Valdis Dombrovskis lett miniszterelnök figyelmeztette az országában is tevékenykedő svéd bankokat, hogy a gazdaság kilábalását veszélyeztetik a hitelezés további visszafogásával – írja a Napi.hu. – Elvárjuk a pénzintézetektől, hogy újítsák fel a kölcsönök nyújtását, miután részben felelősek azért, hogy Lettországot különösen súlyosan érinti a válság. Igaz, hogy az emberek meggondolatlanul vettek fel devizahiteleket az óriási fellendülés idején, de a bankok is hibáztak, amikor az ilyen ügyfeleket kiszolgálták – érvelt a kormányfő. (MN)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
