Utcára kerülő kényszergyógykezeltek

Elvetemült gyilkosok vagy segítségre szoruló emberek az utóbbi időszak híreinek negatív hősei, a pécsi ámokfutó vagy a salgótarjáni fiatalember, aki a szerelmét mészárolta le? E bűncselekmények elkövetőinek mentsvár, hogy az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe kerültek. Az eddigi gyakorlat szerint az ilyen elkövetők jó eséllyel egy életre az intézmény falai között maradtak. Szakemberek azonban figyelmeztetnek: májusban megszűnik a kényszergyógykezeltek határozatlan idejű fogva tartásának lehetősége. A bíróságok – akárcsak a „hétköznapi” vádlottak esetében – pontos éveket szabnak ki a pszichésen betegekre. Közülük lesznek, akik megfelelő ellátás hiányában utcára kerülnek.

Csibra Tibor
2010. 01. 15. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A büntető törvénykönyv (Btk.) kizárja a büntethetőséget azoknál az embereknél, akik kóros elmeállapotban kerülnek öszszeütközésbe a törvénnyel. A bíróságok lefolytatják az általuk elkövetett bűncselekmények bizonyítását, de ha a vádlott pszichés beteg, nem a szokásos módon mérik ki rá az ítéletet, hanem kényszergyógykezelését rendelik el, és az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI) rendelik a terheltet. Mint azt lapunknak Antal Albert, az IMEI főigazgató főorvosa elmondta, az intézményben több módon foglalkoznak a bekerülőkkel a szakemberek. A kényszergyógykezelés mellett létezik annak ideiglenes változata is. Nagyon fontos funkciója az intézetnek az elmemegfigyelés, amely tisztázhatja, hogy egy vádlott valóban pszichés beteg, vagy csak így akar kibújni a törvény szigora alól – fejtette ki az igazgató. Az IMEI a Budapesti Fegyház és Börtön területén áll, lakói Kőbányán, a Kozma utcában élik mindennapjaikat. Bár a börtönben van, szögesdrót, őrség és vasszigor veszi körül, az IMEI elsősorban egészségügyi intézmény – hívja fel a figyelmet Antal Albert, aki úgy fogalmazott: kórház börtönkörülmények között. Bekerülhetnek oda alkoholisták, drogosok, és más, mentálisan sérült emberek is. Előbbiek közül kerülnek ki a másik nagy csoport, a kényszergyógyítottak tagjai. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának legutóbbi vizsgálata rámutatott: a büntető törvénykönyv módosítása miatt májusban 20-25 olyan kényszergyógykezelt beteget kell elbocsátani az IMEI-ből, akik továbbra is pszichiátriai ellátásra szorulnak. – A veszélyesnek minősülő betegek civil ellátásának feltételeit viszont eddig nem teremtették meg, holott az már korábban szükséges lett volna – állította Szabó Máté ombudsman.
Lapunk úgy tudja, az intézetben kezelt betegek nyolcvan százaléka erőszakos, életellenes bűncselekményeket követett el korábban, és ez az arány az említett elbocsátandókra is igaz. Információink szerint szabadulásuk utáni pszichiátria kezelésük – az intézmények sorozatos bezárása és a betegellátó rendszer szétverése miatt – jelenthet akár egyszerű gyógyszeres kezelést is, szabadlábon hagyásuk mellett. Az orvos így nehezen ellenőrizheti, hogy a beteg valóban követi-e az előírt terápiát. A pécsi ámokfutó és a salgótarjáni gyilkos is pszichiátriai kezelés alatt állt korábban, tettüket vélhetőleg nagyban befolyásolta, hogy felhagytak gyógyszereik szedésével. A két fiatalember is az IMEI-ben tölti előzetes letartóztatását, a pécsi lövöldöző, G. Ákos eddig nem tett vallomást. A salgótarjáni machetés gyilkos, F. László beismerte tettét, de magyarázattal még nem szolgált rá.

Határozott idejű
kényszergyógykezelés
A betegekkel foglalkozó szakemberek pszichiáterek, neurológusok, pszichológusok, pszichopedagógusok, szociális munkások, az őrség tagjai is szakképzettek. Az intézményben komoly adminisztráció van, minden kezelést, beavatkozást pontosan dokumentálnak. Az így keletkezett iratok okiratok, amelyeknek bizonyító erejük van a bíróságon folyó büntetőperben. Az IMEI-be kerülnek a büntetés-végrehajtásból azok az elítéltek is, akik öngyilkosságot kísérelnek meg a börtönökben, vagy mentális állapotuk kezelésüket teszi szükségessé. Az igazgató felhívta a figyelmet, hogy a közvélekedéssel ellentétben az intézetben régebben és manapság sem alkalmaznak elektrosokkot. Az ilyen eljáráshoz intenzív osztály szükséges, s az nincs az IMEI-ben. Antal hozzátette, az elektrosokk szerinte számos központi idegrendszeri betegség tüneteit hatásosan enyhíti, s például az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott eljárás. A felügyeletnek nincs fegyverzete, a beteggel szemben csak testi kényszer alkalmazható. Ha a kezelt dührohamot kap, lefogják az orvos kiérkezéséig.

Eddig a szakértők döntöttek
Az IMEI-nek 311 férőhelye van, s átlagosan 240 és 270 között van lakóinak száma. Az intézményt nem lehet és nem is szabad teljesen megtölteni, mert állandó ambulanciát tart fent – részletezte Antal Albert. – Számítanunk kell arra, hogy egyszerre több embert kell fogadnunk, de előfordulhat egy fertőzés is a betegek között. Ezeket az embereket nem lehet kivinni egy civil kórházba, itt kell ápolni őket – tette hozzá. A lakók döntő többsége kényszergyógykezelt. Utóbbiról a Btk. eddig úgy rendelkezett, hogy azt a szükségesség idejéig kell alkalmazni. A tavasszal életbe lépő új eljárásjog azonban azt az elvet fogalmazta meg, hogy tartama annyi lehet, amennyit az adott bűncselekményért a bíróság – normális körülmények között – kiszabott volna, ha a vádlott nem lenne pszichés beteg. Ez azt jelenti, hogy ha egy terheltet például hatévi ítélettel sújt a bíróság, akkor a kényszergyógykezelését legfeljebb ennyi ideig lehet fenntartani. Ha azonban a betegnek három év múlva megszűnnek a kóros, patológiás tünetei, beilleszkedik az IMEI közösségébe, kikerülhet az intézményből más börtönbe. A csalóka kép a törvényalkotókat is befolyásolhatta, mert az intézetben védett helyen, közösségben, állandó felügyelet alatt vannak a kezeltek. Az IMEI-ben elért javulás egy csapásra semmivé válhat egy idegen környezetben, az intézetben megszokott gondoskodás nélkül – emelte ki az igazgató. A tapasztalatok szerint a kényszergyógykezelés átlagos időtartama négy–hat év. A májustól bevezetendő új jogszabályok ugyanakkor maximalizálják alkalmazhatóságát a súlyos elmebetegek esetében is: húsz esztendőnél tovább senkit sem lehet majd kényszergyógykezelni. Ha valaki olyan bűncselekményt követ el, amelyet a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendel büntetni, a kényszergyógykezelést húsz esztendő után akkor is meg kell szüntetni. Amennyiben a beteg állapota további kezelést tesz szükségessé, azt másik pszichiátriai intézetben kell folytatni.
Az IMEI-nek meghatározott időnként jelentési kötelezettsége van a kényszergyógykezeltek egészségi állapotáról a bíróságok felé. Ezek igazságügyi elmeszakértői, pszichiátriai vélemények. Korábban évente egyszer, jelenleg már kétszer kell jelentést készíteni minden ilyen betegről a szakembereknek. A kezelteket külső, az IMEI-től független szakértők is vizsgálják, és ők is jelentik munkájuk eredményét a bíróságnak, a testület pedig mérlegeli a leírtakat. Az ítészek azt vizsgálják, hogy a gyógyszeres terápiával, kezelésekkel milyen mértékben sikerült a beteg állapotát stabilizálni, mennyi az esélye, hogy visszailleszkedjen a társadalomba. Antal Albert hangsúlyozta, hogy a régóta bent lévőknél lehet egyfajta függőség, mert az intézetben ellátják őket, napirend van, időben megkapják a gyógyszereiket, így kérdéses lehet, hogy önállóan is el tudják-e látni magukat. Az igazgató szerint ugyanakkor a pszichiátriai betegségek jó részét igen nehéz meggyógyítani, inkább a tünetek csillapításán van a hangsúly. Különösen fontos kérdés ez az olyan kezeltek esetében, akik ön-, illetve közveszélyesek. A bíró kockázatelemzést végez, majd az alapján dönt. Azt szinte lehetetlen megjósolni, hogy pontosan mit fog csinálni egy IMEI-ből kikerülő ember, de az intézet hatékony munkáját mutatja, hogy a viszszaesők, visszakerülők száma öt százalék alatt van. Az említett, tavasszal életbe lépő rendelkezések vélhetőleg feleslegessé teszik majd a betegek rendszeres, szakértői felülvizsgálatát is.

Nincs hova hazamenni
– élet az IMEI után
Az IMEI-ben kezelt, korábban súlyos, életellenes bűncselekményekben részt vevő emberek zöme a családon belül követett el erőszakot. Őket többnyire kiközösítik a rokonok, szabadulásuk után nem mehetnek haza. Kezelésüket az elmeszociális otthonban lehet folytatni. Más betegek a kórházakba, a polgári pszichiátriai osztályokra kerülhetnek át, de ezt szinte ellehetetlenítette az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) – közismert nevén a Lipót – két évvel ezelőtti, reformnak titulált bezárása, illetve az országos ellátórendszer szétverése.

Éles bírálat az ombudsmantól
Emberi jogi szervezetek, illetve Szabó Máté ombudsman is többször jelezte, hogy aggályosnak tartja az IMEI-ben a lakók környezetét, az ott uralkodó viszonyokat. Az épületben – bár nem kórháznak szánták – 1896 óta folyik a gyógyítás, s bár tervek vannak, kevés az esély arra, hogy az intézet máshová költözhessen. – Válságban van a hazai orvosképzés is, az alacsony bérek miatt nehéz rezidenseket találni, akik folytatnák a szakmai munkát – mondja Antal Albert. A fiatalok inkább külföldre mennek. Az intézetben dolgozó orvosok átlagéletkora hatvan év körül van, de van nyolcvanesztendős kollégájuk is, aki még mindig folyamatosan képezi magát. Az IMEI-vel kapcsolatban él az a félelem is a kezdő orvosok között, hogy – jellegéből fakadóan – rengeteg jogi tudnivalót követel a szakmai munka. Ugyanakkor a rezidensek félnek a kezeltek vélt agressziójától is, amely nem gyakoribb bármely kórház pszichiátriájánál. Az intézet a Kozma utcai börtön külön szárnyában működik, és hét osztályon gyógyítanak. A szakemberek amellett is igyekeznek mindent megtenni a betegek rehabilitációjáért, hogy az idén kevesebb volt a költségvetési lehetőség, mint tavaly.
Kriminológiai tanulmányok leírják, hogy a súlyos, életellenes bűncselekmények elkövetésének gyakorisága ugyanakkora a pszichésen beteg, skizofrén emberek, mint a mentálisan egészségesek között. Lapunk úgy tudja, a pécsi és salgótarjáni gyilkosság elkövetőit egymástól és a többi betegtől elkülönítve őrzik, az IMEI-ben alkalmazható legszigorúbb biztonsági rendszabályok mellett.
Kirívó problémákat fedezett fel az a, már említett, ombudsmani vizsgálat, amely a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak életkörülményeit vizsgálta, de górcső alá vette a fogyatékkal élők gondjait is. – Az IMEI lakhatatlan, a tárgyi és személyi feltételek is minősíthetetlenek – mondta Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azon a tájékoztatón, amin ismertette az intézetben végzett vizsgálatának eredményeit.
Szabó Máté hangsúlyozta: az IMEI-t fejleszteni kell, mert nemcsak a tárgyi, de a személyi feltételekkel is gondok vannak. Az ombudsman munkatársai szeptemberben előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatot tartottak az elmegyógyintézetben, ahol Antal Albert főigazgató főorvos elmondta, az egykor „tébolydának” kialakított intézet területe mára jelentősen lecsökkent, jelenleg két épületben helyezik el a betegeket, egy külön épületben pedig a beutaltakat. Az intézményben létszámstop van, ezért nem tudnak ápolókat felvenni az üres státuszokra. A nőket és a férfiakat ugyan el tudják különíteni az épületben, de a fiatalkorúakat nem. Az 1896-ban épült intézet nincs akadálymentesítve, korszerűtlen, az állaga nagyon leromlott, a főépületben a kórtermekben még konnektor sincs. – Mindez az itt dolgozók munkáját is nagyban megnehezíti, és kicsit sem teszi vonzóvá az intézetet az esetleges új munkavállalók – orvosok, ápolók – számára. Az IMEI mind a börtönkórház, mind a pszichiátria hátrányait hordozza, az itteni munkavégzéshez komoly elkötelezettség szükséges – áll az ombudsmani jelentésben. Az elmegyógyintézetben egy rövid tájékoztató is olvasható a kényszerítő eszközök alkalmazásáról, amely szerint „a vizsgálattal, illetve gyógykezeléssel szembeni aktív ellenállás leküzdésére, a saját vagy mások élete, testi épsége elleni támadás elhárítására, az engedély nélküli eltávozás megakadályozására testi kényszer alkalmazható.” Ez a megfogalmazás azonban Szabó Máté szerint nem pontos, hiszen a hivatkozott jogszabályi rendelkezések szerint a beteggel szemben kizárólag korlátozott testi kényszer – megfogás, lefogás – alkalmazható.

Testi és lelki egészséghez való
jogot sértő körülmények
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a májusban az IMEI-ből elbocsátandó, de továbbra is veszélyeztető magatartást tanúsító kényszergyógykezeltek egészségügyi ellátását biztosító feltételek megteremtésének hiánya sérti a betegek lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát. Emellett közvetlenül veszélyezteti az érintett betegek, betegtársaik, illetve az egészségügyi személyzet élethez és emberi méltósághoz való jogát.
Szabó Máté megállapította, hogy a pszichiátriai kezelés alatt álló betegek, valamint a kezelésre beutaltak IMEI-ben való elhelyezése súlyosan sérti emberi méltóságukat és esélyegyenlőségüket.
Az ombudsman ajánlást tesz az igazságügyi és rendészeti, valamint az egészségügyi miniszternek, hogy belátható időn belül teremtsék meg az IMEI korszerű működésének feltételeit, továbbá fontolják meg az intézménynek az egészségügyi miniszter felügyelete alá helyezését.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.