Megmentik-e a döntéshozók az eladósodott családokat az utcára kerüléstől? – feltehetőleg ez lesz az idei év egyik legfontosabb kérdése. A Bajnai-kabinet állítja, hogy minden létezőt megtett a kilátástalan pénzügyi helyzetben lévők támogatására, a szakma kétségektől, ellenérzésektől hangos. A kormány a múlt héten rendeletben tiltotta meg, hogy azt a lakást, amelyben az adós él, április 15., vagyis a fűtési szezon vége előtt elárverezzék. E szabály csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanokat nem a bírósági végrehajtás keretei között, hanem azon kívül, úgymond magáncsatornákon értékesítik. Az intézkedéssel bezártak egy kiskaput, de a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke szerint már az is kiskapu, hogy a bankok a bírósági végrehajtókon kívül magáncégeket is felkérhetnek a fedezetül szolgáló vagyontárgyak elárverezésére.
*
Krejniker Miklós kérdésünkre rámutatott: a bírósági végrehajtás egy minden elemében szabályozott eljárás. Az adósok a procedúra több pontján kérhetnek jogorvoslatot, s az egész folyamat a bíróság felügyelete alatt zajlik. Az ilyen végrehajtás viszont – pont az adós biztonságát szavatoló lehetőségek miatt – hoszszadalmas; egy–másfél évig is elhúzódhat.
Éppen ezért az elmúlt években a bankok olyan megoldásokat kerestek és találtak, amelyekkel elkerülhető ez az időigényes, de az adósok szempontjából biztonságosabb procedúra. Ezen eljárásokról Krejniker Miklós úgy vélekedik: átláthatatlanok és egyáltalán nem jogtiszták. A kellő szabályok hiányának pedig az adósok látják kárát. A kamara elnöke élesen kritizálta azt a megoldást, miszerint a polgári törvénykönyv egyik passzusát alkalmazva a bank tulajdonképpen maga intézkedhet a fizetni nem tudó ügyfelek vagyontárgyainak értékesítéséről. Az sem sokkal kedvezőbb, ha a kölcsönt felvevő polgár és a pénzintézet a hitelszerződés aláírásakor állapodik meg abban, mennyiért lehet dobra verni az adós vagyontárgyait akkor, ha a részleteket nem tudja törleszteni.
– Könnyen belátható, a magánszemély és a bank nincs egy súlycsoportban, így nem kérdés, hogy a köztük létrejövő effajta egyezség kinek az érdekeit szolgálja – fejtegette Krejniker Miklós. A kamarai elnök szerint e jogi lehetőségek igen kártékonyak, ezért úgy látja: legjobb lenne, ha kizárólag a bírósági végrehajtók foglalkozhatnának a kölcsönök fedezetéül szolgáló vagyontárgyak árverezésével, s más módokon, magáncégeken keresztül nem kerülhetnének kalapács alá a különféle értékek. Annyit még hozzátett: amíg a kormányzat közlései az adósok maximális védelmének megteremtéséről szólnak, addig az elmúlt időszakban született jogszabályok jottányit sem javítottak az érintettek helyzetén, nem szüntették meg a bizonytalan állapotokat.
Az elnök gondolataihoz igen közel álló álláspontra helyezkedett az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium is. Lapunk felvetésére közölték: meg kell vizsgálni, hogy az ügyfelek által lakott ingatlanok értékesítésénél szabad-e, lehet-e egyáltalán mellőzni azokat a szigorú garanciákat, amiket a bírósági végrehajtás nyújt. Ezek szerint már a tárcánál is feltűnt, hogy számos probléma tapasztalható a lakások, s az ingóságok bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésénél. A felismerésen túl azonban nem sokat tett az igazságügyi kormányzat a gondok orvoslásáért. Nagyjából ez derül ki az Árverezőház Zrt. vezérigazgatójának véleményéből is. Orbán Róbert kérdésünkre azzal kezdte: a vagyontárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének menetét egy 2003-ban született, nem túl hosszú kormányrendelet szabályozza. – Mivel cégünk e jogszabály alapján bocsátja áruba a bedőlt hitelek fedezetéül szolgáló ingatlanokat, vagyontárgyakat, pontosan tisztában vagyunk azzal, miképpen kellene a rendelkezéseken változtatni – közölte. Merthogy a szakember szerint a kormányrendelet számos ponton módosításra szorul. – Észrevételeinkről tavaly tájékoztattuk a kormányzatot, ám azt tapasztaljuk, javaslatainkat eddig nem vették figyelembe – mondta a vezérigazgató, aki mindezzel együtt sem tartaná jó megoldásnak, ha kizárólag a bírósági végrehajtók értékesíthetnék a fizetni nem tudó adósok vagyontárgyait. Rámutatott: a magáncégek által lebonyolított végrehajtásnak több előnye is van, például, hogy az adóst terhelő költségek alacsonyabbak, mint a bírósági végrehajtásnál.
A szakértők egybehangzó vélekedése szerint a kormány hozott ugyan néhány intézkedést, de az alapproblémát nem szüntette meg. Egyrészt létezik a bírósági végrehajtás, amely hosszadalmas ugyan, de valamelyest védi az adósokat. Másrészt választhatók – az egyesek szerint a banklobbi nyomására kialakított és változatlanul hagyott – egyéb megoldások, amelyek gyorsabbak, ám szabályozásuk képlékeny, s jórészt a hitelezők érdekeit szolgálják. A helyzet tisztázását az összes résztvevő sürgeti. Orbán Róbert szerint egy asztalhoz kellene ültetni az érintetteket: a bankokat, az árverező cégeket és a hitelfelvevők civil szervezeteit, s velük közösen átlátható, közérthető szabályokat kellene alkotni, valamint megteremteni az eljárások ellenőrzését. Ez elkerülhetetlen – állítja a vezérigazgató –, főként, mert az ingatlanárverések a társadalom jelentős rétegeit érinthetik. A szakember végül azzal zárta, hogy a kölcsönöket mindig vissza kell fizetni. Az ugyanis nem járható, hogy a felelőtlenül felvett hiteleket végül adófizetői forintokból rendezzék. Más hozzáértők ugyanakkor felvetik: a mögöttünk hagyott esztendők drasztikus lakossági eladósodását nemcsak a polgárok meggondolatlansága okozta, hanem az, hogy tömegek hitték el a kormány utóbb megdőlt propagandáját, miszerint dübörög a magyar gazdaság, és ez sokáig így is marad.
origo.hu
Miniszterelnöki üzenet a Harcosok Klubja előtt
