Amerikai toborzókörút

Aggódom egy támadás előre nem látott következményei miatt – ezt mondta az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke Tel-Avivban, amikor arról faggatták, hogy mit gondol egy Irán elleni esetleges izraeli csapásról. Miközben az amerikai diplomácia a Teherán elleni szankciók fokozásához toborozna támogatókat, a zsidó állam vezetésének lobbija dacára Moszkva kinyilvánította, nem látja akadályát nagy hatótávolságú légvédelmi rakéták Irán részére történő szállításának.

Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, Mike Mullen úgy fogalmazott, hogy egy Irán elleni háború mindenki számára nagy problémával járna. Az amerikai tervekről szólva nem zárta ki a katonai fellépést, de „még nem jutottunk el eddig a pontig. A diplomáciai fáradozásokat a végsőkig ki kell meríteni.” Mullen izraeli vendéglátói mindenesetre a felmérések szerint a lakosság kétharmadának támogatását tudhatják maguk mögött, ha az iráni atomlétesítmények elleni megelőző csapás mellett döntenének.
Nem csak az amerikai katonai vezetés aggódik az izraeliek harci kedve miatt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatója, Mohammed el-Baradei szerint hatalmas ostobaság lenne Iránt megtámadni. Ez az egész régiót egyetlen óriási tűzgolyóvá változtatná, s az irániak rögtön nekiállnának az atombomba megépítésének – az egész iszlám világ támogatásával.
Hogy ki milyen – akár legális, akár illegális – lépésre ragadtatja magát, nagyban függ Oroszországtól és Kínától, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal rendelkező tagjaitól, amelyek Iránban hagyományosan nem látnak akkora fenyegetést, mint a Nyugat. Ezért tárgyalt tegnap Dmitrij Medvegyev elnökkel, Vlagyimir Putyin kormányfővel és Szergej Lavrov külügyminiszterrel Moszkvában Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő is. Oroszország az iráni daccal szembesülve ugyan immár nem veti el a szankciókat, ám olyan megoldást akar, amellyel a teheráni hatalom kerül harapófogóba, s nem az iráni gazdaság egésze.
Az orosz hozzáállás azonban távolról sem egyértelmű. Vasárnap Vlagyimir Nazarov, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács helyettes titkára úgy nyilatkozott: nem látnak okot rá, hogy ne szállítson Iránnak Sz–300-as légvédelmi rakétarendszereket egy 2007-ben aláírt szerződés alapján, mivel ezekre – lévén védelmi fegyverek – nem vonatkoznak a szankciók.
Az amerikai diplomácia láthatóan még nem adta fel, hogy ne katonai eszközökkel kényszerítse akaratát Teheránra. Bár Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Dohában diákokkal beszélgetve tegnap azt mondta, hogy Irán katonai diktatúrát épít ki, s a Forradalmi Gárda beszivárog az egész államrendszerbe, leszögezte: Washington a szankciók eredményességében bízik, és nem akar katonai megoldást.