Áttörés a fecskekutatásban

Új berendezéssel, úgynevezett geolokátorral vizsgálná a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a fecskék vándorlását. Az idén induló program meghozhatja azt az áttörést a madárkutatásban, amelyre száz éve hiába várnak a szakemberek. Az egyesület most támogatókat keres tervei megvalósításához.éve

Évek óta figyelt kerecsensólyom pusztult el. Áramütés végzett a közel egy évtizede vissza-visszajáró, János névre keresztelt kerecsensólyommal Tököl határában. A madár 2002 júniusában repült ki a fészekből az apaji pusztán két testvérével együtt. A fiókaként kapott gyűrű alapján azonosították ismét a madarat 2008 márciusában, amikor újra befogták a szakemberek. Ekkor János már ivarérett volt, és egyike lett annak a három felnőtt madárnak, amely a Life program révén jeladót kapott. A felnőtt madarak esetében a műholdas nyomkövetés célja az általuk használt terület nagyságának és jellemzőinek megismerése. Az így kapott információk segítenek egy hatékonyabb kerecsensólyom-védelmi program összeállításában – adta hírül a MME.

Partnerségi együttműködési programot hirdet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amelynek célja, a fecskék vonulásának minden eddiginél pontosabb felderítése. Orbán Zoltán, az MME munkatársa elmondta: az elmúlt száz évben több mint félmillió madárra került hagyományos jelölő gyűrű, ám az így nyert információk mennyisége elenyésző. Három fecskefaj közül kettőről, a füsti és a parti fecskéről nagyjából annyit sikerült megtudni, hogy a vonulásuk célja Közép-Afrika, egy tizenöt magyarországnyi terület, a harmadikról, a molnár fecskéről még ennyit sem. Ezért csak feltételezzük például, hogy repülés közben alszik, hiszen nem találkoznak meggyűrűzött példánnyal út közben az ornitológusok – közölte Orbán Zoltán. Hozzátette: a tavaly kifejlesztett geolokátor segítségével azonban számos, a fajvédelem szempontjából kiemelten fontosságú kérdésre kaphatunk választ. Az MME munkatársa közölte, hogy az idén induló program világviszonylatban is rendhagyó és egyedülálló.
A fecskék vonulásának kutatására felhasznált geolokátort a Swiss Ornithological Institute (svájci ornitológiai intézet), az MME és a Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézete együttműködésével fejlesztették ki még 2009-ben. Nagyobb testű madarak esetében – vércse méretig – ma már rendelkezésre állnak műholdas nyomkövetők, amelyek segítségével akár néhány méteres pontossággal is követni lehet a mozgásukat. Sajnos a fecskékre szerelhető GPS-t még nem sikerült megalkotni, de a geolokátorral nagy pontossággal meg lehet határozni a madarak útvonalát, állomásait – tette hozzá az MME munkatársa. Az idén 50–100 fecskére szeretnék felszerelni az apró „hátizsákokat”, amelyben egy fényérzékelő műszer van.
A miniatűr berendezés csak kiemelt jelentőségű kutatások számára hozzáférhető. Ennek megfelelően az ára is jelentős, 30 ezer forint egy darab, így a cégek és magánszemélyek támogatása nélkül az MME önerőből nem tudná megvalósítani a programot.