Ukrajna elveszítette a háborút az orosz drónokkal szemben

A háború harmadik évében már nem a tankok és a tüzérség határozzák meg a frontvonalak dinamikáját. Ukrajna számára egyre súlyosabb következményekkel jár, hogy Oroszország fölénybe került a drónháborúban – figyelmeztet a The Times haditudósítója, aki szerint a harctéren egy új korszak kezdődött.

Egy drón indul bevetésre Ukrajna keleti részén, Donyecknél. Forrás: AFP

A brit napilap részletes helyszíni riportja szerint Oroszország nemcsak utolérte, de meg is előzte Ukrajnát a dróntechnológiai fejlesztések terén. A Molnyija–1 és Molnyija–2 típusú FPV drónok, valamint azok zavarhatatlan, optikai szálon keresztül irányított változatai ma már 20 kilométeres hatótávolsággal pusztítanak célpontokat az ukrán hátországban is. Az egyik ilyen támadásban vesztette életét Ivan Rozsnov, akinek autóját Kosztyantinyivka főutcáján érte találat – több mint kilenc kilométerre az orosz állásoktól.

Ukrajna védelmi eszközei, köztük a tankok is, tehetetlenek a dróncsapásokkal szemben.
Fotó: AFP

Kilenc kilométer ma már egy teljesen megszokott távolság a halálhoz

– fogalmazott a 93. gépesített dandár egyik hadnagya, Sztanyiszlav, hozzátéve: 

Nincs még egy olyan fegyvertípus, amely ilyen gyorsan és ennyire gyökeresen változtatta volna meg a háború arculatát.

A The Times szerint az orosz fél egyértelmű technológiai fölénybe került: nemcsak több drónt gyártanak, de azok fejlettebbek is, és egyre ellenállóbbak az elektronikus zavarórendszerekkel szemben. A Molnyija-drónok új generációja – köztük az optikai szálas, tehát teljesen zavarhatatlan típus – különösen veszélyes, mivel akár páncélozott járműveket és katonai konvojokat is képesek megsemmisíteni, jóval a front mögött.

Ukrajna logisztikai hálózata is célkeresztbe került

A dróncsapások immár nemcsak a frontvonal közvetlen térségét, hanem az utánpótlási vonalakat is súlyosan érintik. A brit lap beszámolója szerint egy héten belül több esetben is támadás érte azokat az ukrán konvojokat, amelyek Kramatorszk környékén haladtak – húsz kilométerre az első vonaltól. 

Szinte bármilyen jármű, amely öt kilométeren belülre merészkedik, elveszett. Ami tíz kilométeren túlra megy, veszélyben van. A húsz kilométeres csapások ma már nem számítanak ritkaságnak

– nyilatkozta a lapnak Sztanyiszlav. A The Times riporterének kísérője, a 93. dandár egyik logisztikusa elmondta: minden éjjel több fuvarozóegység indul el a dróncsapatok utánpótlásával – akkumulátorokkal, vázakkal, robbanóanyagokkal. A sofőrök 36 kilogrammnyi felszereléssel gyalogolnak a célpontig, akár hét kilométerre a front mögé is. Az útvonalak roncsokkal, drónmaradványokkal és fákról lógó száloptikás szálakkal vannak tele. 

Háromszor indulok útnak minden éjjel. Soha nem tudom, visszajövök-e

– mondta egy katona.

Túlterhelt ukrán katonák, elhúzódó bevetések

A katonák számára nemcsak az utánpótlás nehezült meg, de a rotáció is szinte lehetetlenné vált. Korábban egy hét után kivonták az állományt a „nullpontról” – az első vonal közvetlen közeléből –, ma azonban hónapokig is egy helyben kell maradniuk. A brit lap szerint a katonákat most mezőgazdasági drónok látják el vízzel, élelemmel és lőszerrel, miközben a sebesültek evakuálása szinte lehetetlen nappal. Egy sebesült katona öt órán keresztül volt a harctéren, és elvérzett, mert nem tudták biztonságosan elszállítani. Az áldozatok száma emiatt is drámaian nő. 

A stresszes szó nem fejezi ki, amit ilyenkor érzünk

– fogalmazott egy katona, aki szerint az evakuációk a legkiszámíthatatlanabb és legveszélyesebb műveletek közé tartoznak. A brit riporter szerint a drónok miatt mára teljesen átalakult a hadviselés. Az egykor meghatározó szerepet betöltő tankok és páncélozott szállítók ma már csak könnyű célpontot jelentenek. 

Az orosz drónok rajként támadnak a járműveinkre, amint azok megközelítik a nullpontot. A tankok kora tényleg véget ért

– fogalmazott Sztanyiszlav. A „szürke zóna” – az ukrán szóhasználatban az ellenséges tűz és a biztonságos terület közötti semleges tér – korábban néhány száz méter volt, ma már öt-hét kilométer is lehet. Ennek következménye, hogy az ukrán katonák naponta több kilométert gyalogolnak megbújva az erdőkben, hogy elkerüljék a drónokat.

A drónok a sajtó jelenlétét is visszaszorították

A frontvonalról nemcsak a katonák, de az újságírók is kiszorultak. A The Times szerint a 93. dandár sajtótisztje, Irina Ribakova korábban százával szervezte a tudósítók látogatását. Ma már szinte lehetetlen bejutni a front közelébe. 

A kockázatok nőnek, a tudósítások csökkennek. Minden kérésre azt kell mérlegelnünk: megéri-e az életveszély?

– mondta Ribakova. A cikk szerint a háború már nemcsak a katonai taktikát és a felszerelést, de az információáramlást is új alapokra helyezte. A drónokkal vívott harc egyre több áldozatot követel, és újraírja Ukrajna védekezőképességét – miközben Oroszország egyre magabiztosabban uralja az égboltot.

Borítókép: Egy drón indul bevetésre Ukrajna keleti részén, Donyecknél (Fotó: AFP)