Vállaljon vállalji, nem pedig vállaljai emberek élnek, figyelmeztetett az olvasó múlt heti írásom kapcsán, amelyben a határ menti település kulturális disznóvágását méltattam. A tévedésért, pontosabban a helytelen ragozásért elnézést kérek.
A ragozási hibánál jóval nagyobb szakmai vétség a félretájékoztatás. Kampány van, minden mondat erősebb és bántóbb mostanában, ami a politikusok és a barikádon harcoló médiamunkások száját, tollát elhagyja. Erősebb, hiszen indulat, vágy van benne. Az azonban, amiről most mint médiaeseményről beszámolni készülök, nem kapcsolható közvetlenül a kampányhoz, de mégiscsak része annak. A hangácsi esetről van szó.
A Borsod megyei Hangácson egy tömegverekedésben meghalt két ember, és többen megsérültek. Karókkal, botokkal estek egymásnak. A rendőrség a két tábor valamennyi tagját előállította. Ha tömegverekedésről esik szó, a többség azonnal roma háborúra gondol. Hangácson egy kicsit vegyesebb volt a kép, de ez csak utóbb derült ki. A Klubrádió sokat segített ennek kibogozásában, igaz, jó szándékán kívül. Történt ugyanis, hogy Iványi Gábor metodista lelkész a Kontrában azt állította: igazságtalanság történt, mivel a rokonságát elveszítő asszony is előzetesbe került azzal az ürüggyel, hogy éles szerszám, valami piszkafa volt a kezében. Etnikai alapú diszkrimináció, a raszszista rendőrség bünteti a jogos önvédelmet. Bolgár György a Megbeszéljükben továbbviszi a témát. Bencze József országos rendőrkapitányt kéri meg, minősítse ezt a nyilvánvaló igazságtalanságot. És Bencze elmondja.
Óvatosan kezdi, hisz érzékeli, hogy minden szóra figyelnie kell. A történeten azonban, amelynek immár részletei is világosak, nem lehet változtatni. Hangácsra, ebbe a békés faluba, ahol hosszú évek óta legfeljebb kisebb lopások fordultak elő, beköltözött egy agresszív család. Az ő házuk előtt ment el az a szőlőhegyről érkező, cigányokból és magyarokból álló, nyilván kapatos társaság, amelyiktől e család dühbe gurult. És amikor a társaság másodszor is megzavarta a nyugalmukat, felfegyverkezve kiálltak a ház elé, és ütni kezdték az embereket. Azok meg segítségért mentek, így lett végül a két halott. A piszkafás pedig nem áldozat, hanem a garázdaság egyik kezdeményezője. Vagyis semmi önvédelem, semmi szegény asszony. A mostanában amúgy is feltűnően szelíd Bolgár György csak nyeldekel. Halk köszönöm, és kattan a telefon.
A Moszkva téri eset óta nagyon kell vigyázni ezekkel a történetekkel, mert könnyen visszalőnek. Vigyázni kell azoknak is, akik szeretnek rasszizmus címén hisztériát kelteni, és azoknak is, akik szívesen bagatellizálják az eseteket. Ahhoz, hogy erre egyik félnek se legyen esélye, persze őszintén kellene merni beszélni. A félhomályban elsuttogott mondatokat elvállalni fényes nappal is. Mindenkinek jobb lenne.
(Megbeszéljük, Klubrádió)
origo.hu
Illik vagy nem illik? Tesztelje tudását kvízünkkel!
