Másfél hónappal a 2010-es költségvetés hatálybalépése után a kormány a büdzsé teljes stabilitási tartalékát, vagyis 99 milliárd forintot zárolni kényszerül. A befagyasztást tegnap Oszkó Péter pénzügyminiszter jelentette be a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság legújabb vizsgálata után tartott sajtótájékoztatón. A lépés azt jelenti, hogy a tartalékot az év további részében felmerülő kockázatok ellensúlyozására már nem lehet bevetni. Oszkó Péter emellett egyértelművé tette, hogy ha szükséges, akkor további döntéseket is hoznak a költségvetés kordában tartására. A múlt héten már beismert jelentős adóbevétel-elmaradásra utalva a pénzügyminiszter közölte, hogy kizárólag fegyelmezett költségvetési politikával tarthatók az idei célok.
A hazánk ötödik felülvizsgálatát befejező James Morsink arra figyelmeztetett, hogy az idei költségvetésben jelentős kockázatok mutatkoznak, ezért a magyar kormánynak készen kell állnia további lépések megtételére. Az IMF tárgyalódelegációjának vezetője leszögezte: jövőre újabb intézkedésekre lesz szükség annak érdekében, hogy az államháztartási hiányt a GDP három százaléka alá lehessen vinni. Korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan Morsink most is felhívta a figyelmet hazánk eladósodottságára. Mint mondta, a magyar államadósság a GDP 80 százalékát teszi ki, jóval többet, mint más feltörekvő országban.
További, a GDP 0,2 százalékát kitevő megszorításokat helyezett kilátásba az idei évre vonatkozóan Barbara Kaufmann, az Európai Bizottság (EB) tárgyalódelegációjának vezetője, aki úgy látja: az idei célok szigorú végrehajtása mellett a költségvetési tartalékok újjáépítésére is szüksége lehet hazánknak. A bizottság szerint a kormány lépéseket tett a közösségi közlekedés finanszírozását illetően, ennek ellenére újabb, elsősorban szerkezeti döntéseket kell hozni a pénzügyi feltételek javítása érdekében.
Meglepő, hogy sem az IMF sem az EB képviselői nem reagáltak arra a kérdésre, hogy a tavaly év végén tett egyszeri intézkedések (így például zárjegyek vásároltatása, állami cégek osztalékelőleg-befizetése) milyen mértékben segítették a 2009-es büdzsét.
Ugyanígy sem az IMF, sem az EB képviselői nem reagáltak érdemben arra az elemzői felvetésre sem, miszerint idén március végéig a teljes évre tervezett hiány 75 százaléka felhalmozódik az államháztartásban. A sajtótájékoztatón Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt öt évben egyszer sem fordult elő, hogy az éves deficit ne lett volna csaknem kétszerese az első negyedéves hiánynak, ez alapján pedig 1300 milliárd forintra rúg majd az idei deficit a tervezett 878 milliárd forinttal szemben. Az elemző felvetését Oszkó Péter azzal hárította el, hogy a január–márciusi magas hiányt főként egyszeri tételek, így a közszféra dolgozóinak illetményfizetése, a kamatteher és a kórházak rendkívüli támogatása indokolják. Hitelezőink arra az újságírói kérdésre is kitérően válaszoltak, hogy az állami vállalatoknak a GDP közel három százalékára (mintegy 750 milliárd forintra) rúgó adósságáról egyeztettek-e a kormánnyal, ez a tétel ugyanis jelentősen megemelheti az idei hiányt. Erre reagálva Barbara Kaufmann mindössze annyit közölt, hogy nem született döntés az adósságok átvállalásáról, így ezt nem szerepeltetik az előrejelzésükben.
Brüsszel elégedett. Magyarország lemondott arról, hogy ismét igénybe vegye az Európai Unió pénzügyi segítségét – jelentette be tegnap Brüsszelben az Európai Bizottság, amely – miután a Nemzetközi Valutalappal szorosan együttműködve áttekintette az uniós államháztartási egyensúly helyreállítása érdekében adott segítséget – ugyanakkor leszögezte, szükség esetén a pénz rendelkezésére áll Budapestnek. A bizottság szerint a külső finanszírozás tartós javulására tekintettel Magyarország nem kérte a nemzetközi segítség további részét. A megtakarítási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország tavaly a meredek gazdasági visszaesés ellenére is a GDP-hez viszonyított 3,9 százalék alá szorította le hiányát – mondta Olli Rehn, a most beiktatott új Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa. Kifejtette, a továbbiakban is ugyanerre az elkötelezettségre lesz szükség, hogy jövőre három százalék alá csökkenjen a deficit. (L. I.)
origo.hu
Az egyik legsúlyosabb bűnt követte el Ruszin-Szendi Romulusz
