Botrányba fulladt a lakásárverés

Dulakodásba, fenyegetőzésbe és rendőrségi intézkedésbe torkollott tegnap egy lakásárverezés, amelynek során nyolcvannégy ingatlan került volna kalapács alá. A csetepaté egyik résztvevője az a Tasnádi Péter volt, akit tavaly nem jogerősen hat év börtönbüntetésre ítélt a bíróság, és aki jelenleg lakhelyelhagyási engedéllyel mozoghat a fővárosban.

Csécsi László
2010. 02. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Árverező Ház Zrt. irodájában akkor alakult ki a dulakodás, amikor az Otthonvédők civil szervezet képviselői megpróbálták megakadályozni a fizetésképtelen emberek ingatlanjainak eladását. A szervezők először sem a kamerákat, sem a civileket nem akarták beengedni az irodájukba, ám az aukció nyilvános voltára hivatkozva végül mindenki bejuthatott a Károly körúti lakás előszobájába. A néhány négyzetméteren körülbelül negyven ember zsúfolódott össze. Az irodában Tasnádi Péter is jelen volt, ám ő az árverezés helyszínéül szolgáló szobába húzódott vissza a kamerák elől. A vevőkön kívül senki nem léphetett be az árverezőhelyiségbe, de a kinyíló ajtó résén néhány fotós lencsevégre kaphatta a bent lévőket, közöttük Tasnádit. A vállalkozó és testőrei ekkor a Magyar Hírlap fotósát berántották az ajtón, és arra kényszerítették, hogy semmisítse meg a képeket. A fiatalember maga és fényképezőgépe védelmében úgy látta jónak, ha átadja a memóriakártyát a vállalkozó egyik emberének. Lapunk információi szerint a fotós nem tesz feljelentést, a Magyar Hírlap viszont vizsgálatot kér az országos főkapitánytól. Az Otthonvédők egyik vezetője, Éliás Ádám várhatóan feljelenti Tasnádit. Társaival akkor nyomultak be a szobába, amikor a fotós berántását követően dulakodást véltek hallani az ajtó mögül. Tasnádi az otthonvédő szerint így kiáltott rá: „Ki vagy, te kutya? Letépem a fejed!” A BRFK garázdaság miatt indít eljárást.

*

Éliás lapunknak elmondta: feljelentést tesz Tasnádi Péter ellen, mert a vállalkozó életveszélyesen megfenyegette őt. Tasnádi végül tizenegy óra körül, testőrei kíséretében távozott a helyszínről. Az Árverező Ház munkatársai egyébként azt állították, hogy a vállalkozó nem vevőként jelent meg az eseményen. Az eseményen nézőként részt vevő egyik hölgy, akinek a lakása rajta volt az ingatlanok listáján, azt állította, hogy Tasnádi Péter az unokatestvére, együtt érkeztek az árverésre, de a vállalkozó nem akart vásárolni.
Hídvégi Tibor, a civil tömörülés egyik tagja a történtek kapcsán kijelentette: szinte minden árverésen megjelenik a lakásmaffia. A bebukott ingatlanokra pályázók a szakember véleménye szerint még azelőtt szeretnék megszerezni a lakásokat, mielőtt egy olyan kormány kerül hatalomra, amelyik véget vet a fizetésképtelen családok büntetlen tönkretételének. A civil szervezet tagjai arra hívták fel a figyelmet, hogy az otthonok eladása csak egy lépése a fizetésképtelen adósok kálváriájának, ugyanis a bajba jutott emberek gyermekei gyakran állami gondozásba kerülnek, mert a szüleik nem képesek megfelelő életkörülményeket teremteni a számukra.
Az Otthonvédők kijelentették, kifogást emelnek az árverés ellen, amely állításuk szerint így érvénytelen lesz. A civil tömörülés képviselői azzal az indokkal akartak véget vetni az ingatlanok kiárusításának, hogy a kormány moratóriumot hirdetett, s eszerint márciusig senkit nem lehet kilakoltatni az otthonából. Csakhogy erre az Árverező Ház vezetője azt felelte, ők nem lakoltatnak ki senkit, csupán az ingatlanokat értékesítik, őket nem érinti a moratórium. Az árverés résztvevői, akik között voltak vevők is és olyanok is, akiknek az ingatlanját épp árverezték, azt hangoztatták, hogy inkább a bankoknál kellene tüntetniük az Otthonvédőknek, hiszen nagyrészt azok adták tovább árverésre az ingatlanokat.
A dulakodás hírére a rendőrség is megjelent, mindenkit igazoltattak, majd fokozatosan kiürítették az irodát, ahol csak az árverés résztvevői maradhattak. Lapunk információi szerint a VII. kerületi rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen, garázdaság miatt tett feljelentést az árverésen történtek miatt. A tíz órára meghirdetett esemény végül dél körül kezdődött el. A nyolcvannégy ingatlanból mindössze kettő érdekelte a vevőket. Egy lakóingatlan a kikiáltási árért, 8,7 millió forintért talált gazdára, míg egy gyümölcsösből és ipari épületből álló ingatlanra hárman licitáltak. Ők a 2,1 millió forintos kikiáltási árat 2,9 millió forintra tornázták fel. A megvásárolható ingatlanok között szerepelt a 72 éves Balogh Antalné háza is. Az idős hölgy esetéről szerdai lapszámunkban olvashattak. Sajnos cikkünkben tévesen jelent meg az az állítás, hogy az árverést a KDB Bank kezdeményezte. Eredetileg tényleg ez a pénzintézet tett jelzálogot az ingatlanra, de 2006-ban Balogh Antalné kiváltotta a KDB-nél lévő hitelét, ezért jelenleg egy másik banknak tartozik.
Az egyik árverezésen részt vevő hölgy lapunknak elmondta: a férje néhány éve az egyik banknál dolgozott, ám a pénzintézet nem fizette ki az őt megillető jutalékokat. Akkoriban a családnak két hitele volt a banknál, ám az elmaradt fizetések miatt ezeket nem tudták törleszteni. Arra kérték a pénzintézetet, hogy a hiteltartozást tudják le az elmaradt jutalékok fejében. Ezt egyébként könnyedén megtehette volna a bank, mert ők több pénzzel tartoztak a családnak, mint amennyivel azok tartoztak a pénzintézetnek. Erre a hölgy állítása szerint a bank munkatársai nem voltak hajlandók. A tárgyalásokkal egy időben a családfenntartó többször is felszólította a pénzintézetet, hogy fizesse ki neki a munkabérét, ám ez a kérés is süket fülekre talált. Végül a bank felmondta a hitelszerződéseket, és árverezésre bocsátotta a jelzálogként felajánlott ingatlanokat. A család ekkor felszámolási eljárást indított a bank egyik cége ellen a ki nem fizetett tartozás miatt. Jelenleg ott tartanak, hogy több mint egy éve kering az aktájuk a bíróságon, de még mindig nem sikerült végzést szerezniük. Márpedig az árverezők ennek hiányában nem hajlandók levenni a lakásukat az eladásra kínált ingatlanok listájáról. A hölgy szerint a ház kikiáltási ára alig éri el a piaci ár felét, ám az eddigi három árverésen nem jelentkeztek vevők az ingatlanra. Ebben valószínűleg az is közrejátszik, hogy a család tagjai minden árverés előtt ismertetik a helyzetüket a résztvevőkkel, és elmondják, hogy hiába veszi meg valaki a házukat, meg fogják támadni a döntést.
Orbán Róbert, az Árverező Ház vezetője lapunknak elmondta: a dulakodástól eltekintve a tegnapi egy átlagos árverés volt. Általában a listán szereplő lakások kevesebb mint egytizede talál gazdára. Az esemény résztvevői között legalább annyi néző akad, mint ahányan licitálni szeretnének. Ők azok közül kerülnek ki, akiknek a lakása szerepel az árverési listán, és azt szeretnék megtudni, hogy valaki licitál-e rá, vagyis ki kell-e költözniük belőle.
A lakás kiürítéséről a vevőknek kell gondoskodniuk, az árverezésre váró lakások többségében ugyanis benne laknak az előző tulajdonosok. Az áralkuval foglalkozó Al-ku-Novum Kft. tapasztalatai szerint nem kapkodnak a vevők a bedőlt hitelek után visszamaradt lakások után. Molnár Anikó ügyvezető nemrégiben lapunknak elmondta: többek között az veszi el a vevők kedvét, hogy nem láthatják az ingatlant, csupán az értékbecslésnél készült dokumentumok alapján kell dönteniük. Hiába nézhetik meg azonban a lakásról készült fotókat és az alaprajzot, könnyen lehet, hogy már nem is hasonlít a lakás arra, ami az évekkel korában készült képeken szerepel. Személyesen azért nem szemrevételezhetik az ingatlant a vevőjelöltek, mert az adósok néha nem is tudnak róla, hogy a bank már árulja az otthonukat. – Az is előfordult már, hogy a tulajdonos akkor tudta meg, hogy a pénzintézet piacra dobta a lakását, amikor ajtót nyitott a vevőnek – közölte Molnár Anikó.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.