Komoly gondba kerülhetnek a távhőfogyasztók jövőre, ha beigazolódik a szakmai szervezetek félelme: 2011-től ugyanis számos kapcsoltan hőt és áramot termelő erőmű számára megszűnik a jelenlegi támogatás, amely a Magyar Kapcsolt Energia Társaság szerint egyes területeken akár 30– 50 százalékos áremelkedést is jelenthet.
Ennek következtében azonban minden bizonnyal csökkenni fog az áram díja az egyetemes szolgáltatásban, vagyis a lakosság és a kisfogyasztók számára. A kapcsolt erőművek által megtermelt áramot a rendszerirányító ma még mindenképpen kénytelen átvenni, méghozzá úgy, hogy a piaci árnál jóval kedvezőbb árat fizet érte a termelőknek. Ez az úgynevezett kötelező átvételi rendszer (kát), amelyet eredetileg a megújuló források támogatására hoztak létre. Jelenleg viszont az áramdíjon keresztül így kifizetett összeg csaknem egyharmada a kapcsolt erőművekhez jut – amelynek hasznát elméletileg a távhőfogyasztók élvezik –, mivel ez a fajta energiatermelés kisebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mintha a hőt és az áramot külön egységekben állítanák elő.
Egy kilowattórányi villamos energia ára az egyetemes szolgáltatásban január 1-je óta átlagosan csaknem 49 forint. Ebből a kötelező átviteli rendszer fenntartása kilowattóránként körülbelül három forintot tesz ki, amelyből – ha az arányokat nézzük – két forint a kapcsolt erőművekhez jut. 2011-től a kátkassza csaknem felére csökken, miután számos energiatermelő esik ki a rendszerből. Márpedig eszerint kilowattóránként 1,2-1,3 forint kerül majd a kátban helyet kapó erőművekhez, tehát nem egészen egy forinttal csökkenhet emiatt a villany tarifája. Ez a kalkuláció szakértői becsléseken alapszik, ugyanakkor a kapott eredmény valójában akkor tükrözné valamelyest a valóságot, ha a jelenlegi feltételek mellett kezdenénk meg a 2011-es évet.
Jelentős megtakarítás hőszigeteléssel. Évi 472 milliárd forintnyi földgázt lehetne megtakarítani akkor, ha a mostani évi 28 milliárd forint állami támogatás felhasználásával harminc év alatt a mai kor követelményeinek megfelelően hőszigetelnék a magyarországi lakásokat – áll a Knauf Insulation Kft. elemzésében, amelyről a távirati iroda számolt be. Ráadásul a cég szakértői azt is megállapították, hogy ha a 2,8 millió hazai családi ház tizedét hőszigetelnék évente, akkor nyolcvanezer ember jutna munkához tíz évig. Hozzátették, az évi 28 milliárd forintos támogatás azonban kevés ahhoz, hogy tömegesen az energiamegtakarító felújításokat válasszák a lakástulajdonosok.

Veszélyes darazsak – így védekezhet a darázsszezon kezdetén