A közelmúltban Jászberény környékén tüntettek fuvarozók a 31-es főútvonal katasztrofális állapota miatt, miközben azt is kifogásolták: hatalmas büntetéseket rónak ki a kisteherautóval közlekedő vállalkozókra. A fuvarozók a rendőrségtől kapott határozatokra hivatkozva elmondták: a dokumentumok tanúsága szerint a befizetett összegek a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keret számlájára kerülnek, a közutak karbantartását is ebből finanszírozzák.
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium ugyanakkor leszögezte: az útkarbantartáshoz a mindenkori költségvetés egyik fejezeti sora, az úgynevezett útpénztár biztosítja a forrást, amelynek éves keretösszegét a költségvetési törvény határozza meg. – A közúti bírságok és a jövedéki adó a költségvetés egészének bevételét képezik, és nem az útpénztárba folynak be – közölték a tárca kommunikációs osztályán. Az útpénztár bevételeinek egy része a költségvetés bevételeiből kerül a minisztériumhoz, másik része közvetlenül az úthasználati díjakból képződik. Hozzátették: a rendelkezésre álló keret felosztásáról minden évben a miniszter dönt. Ebből a forrásból biztosítják a koncessziós szakaszok kivételével a több mint 1100 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózat nagyobb részének és 30 ezer kilométer úthálózatnak a fenntartását, működtetését. – A forrás a költségvetés mindenkori teherviselő képességéhez igazodik. Az útdíjbevételek viszont csak a válság időszakáig nőttek fokozatosan a forgalomnövekedéssel arányosan – magyarázták a minisztériumban az útfelújításra szánt összegek csökkenését.
Problémaként említették azt is, hogy az uniós források kátyúzásra nem, csak teljes felújításra használhatók. Ez utóbbiak helyszíneit, sorrendjét a tárca határozza meg, ugyanakkor a karbantartásra szánt összeg felhasználása, így a kátyúzás is üzemeltetői kompetencia.
– Eredményes kátyúzást csak száraz és csapadékmentes időben, illetve nulla fok feletti hőmérséklet esetén tudunk végezni – nyilatkozta lapunknak Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK) kommunikációs menedzsere. A tavaly december végi szélsőséges időjárás hatására naponta 1000-1500 új kátyú keletkezett az utakon. Az elmúlt hetekben országosan több tízezer úthibát szüntetett meg az MK – tájékoztattak.
Statisztikáik alapján 2007-ben csaknem 450 ezer, 2008-ban mintegy 575 ezer, 2009-ben pedig több mint 740 ezer kátyút szüntetett meg a társaság. Erre az MK 2007-ben 4,3 milliárd, két éve hatmilliárd, míg tavaly 6,3 milliárd forintot fordított.
A 30 ezer kilométeres közúthálózaton december végi adataik alapján körülbelül 50 ezer kátyú található.
Az MK a forgalmasabb első- és másodrendű utakat gyakrabban vizsgálja meg. – Amennyiben az időjárás engedi, hetvenhét üzemmérnökségünk előzetes ütemterv alapján folyamatosan kátyúz, ezen belül is előrevesszük a nagy forgalmú főutakat, a mellékutakra csak ezt követően kerül sor. A balesetveszélyes kátyúkat a lehető legrövidebb időn belül javítjuk – közölte a szóvivő.
– Akárhogy igyekeznek, olyan kátyús szakaszok találhatók még főútvonalakon is, amelyek megengedhetetlenek – jelentette ki Mészáros Ferenc, a Magyar Autóklub közlekedésbiztonsági üzletágának igazgatója. Rávilágított: az úthibák számos baj forrásai lehetnek, szerencsétlen esetben az autóst a szembe jövő sávba vagy az árokba sodorhatja a nem várt akadály. Ám ha nem robban szét a gumiabroncs és nem szenved balesetet a járművezető, a gépkocsi keréktárcsájának peremén akkor is keletkezhet benyomódás, sérülhet a gumiabroncs szövetszerkezete, ami akár hónapokkal később vezethet balesethez. – Az abroncson kívül sérülhet a tengely, a gömbfejek és a lengéscsillapítók is, főleg idősebb járműalkatrészek esetében – világított rá Mészáros Ferenc a kátyúk okozta károkra.
origo.hu
Indul az M1 autópálya bővítése – mutatjuk, hol és mikor változik a forgalom
