Donald Trump higgadtan tárgyalt, Európa pánikolt

Ahogyan arról lapunk korábban beszámolt, az Európai Unió vezetői „győzelemként” értékelték Moszkva számára a legutóbbi Trump–Putyin telefonbeszélgetést. A transzatlanti egység megbillenésétől tartanak, és egyre hangosabban követelik, hogy Amerika vállaljon újra vezető szerepet. Most azonban új részletek kerültek napvilágra a zárt körű egyeztetésekről. Az európai politikusokat zavarta, hogy Donald Trump egyenrangú félként tárgyalt az oroszokkal.

Donald Trump amerikai elnök Forrás: AFP

A Financial Times értesülései szerint európai tisztviselők már május 19-én aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Donald Trump amerikai elnök „nem akar kellő nyomást gyakorolni” Oroszországra. Az EU-n belül többen úgy látják, hogy Ukrajna további támogatása Washington részéről egyre inkább háttérbe szorul. „Ukrajna támogatása és finanszírozása, valamint a nyomásgyakorlás Oroszországra – mindez most már a mi vállunkat nyomja” – idézett a lap egy névtelenséget kérő uniós vezetőt. A Kreml és a Fehér Ház közti közvetlen egyeztetés ugyanakkor olyan lehetőséget nyitott meg, amelyet sok nyugat-európai vezető mintha szándékosan ignorálna.

Donald Trump tárgyalási módszerei nem tetszettek a nyugatiaknak
Fotó:  AFP

Donald Trump nem kíván közvetíteni mások helyett

Amerikai források szerint Donald Trump először Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetett telefonon, majd az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetése után egy második, bővített körű híváson vett részt, amelyhez többek között Németország, Franciaország, Olaszország és Finnország vezetői is csatlakoztak. A hívás meglepetést okozott az európai fél számára. Trump nem csatlakozott a konfrontatív nyelvezethez, nem ígért új szankciókat Moszkva ellen, sőt kijelentette: 

Ez egy európai ügy, és annak is kellett volna maradnia.

Az Egyesült Államok elnöke világossá tette, hogy a két fél közti közvetlen tárgyalásokban látja a megoldást, nem újabb szankciókban vagy szimbolikus nyomásgyakorlásban.

Zelenszkij panaszkodott, Trump konkrétumot kért

Trump arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy Putyin hajlandónak mutatkozott a tárgyalásokra, és ígéretet tett egy hivatalos békejavaslat előterjesztésére. 

Zelenszkij és több európai vezető, köztük a német Friedrich Merz és az olasz Giorgia Meloni azt firtatták, hogy miért nem követel az USA előbb tűzszünetet, és miért nem fenyegeti Oroszországot szankciókkal.

A kérdések mögött azonban inkább egy régi, túlhaladott reflex húzódik meg. Azt várják Washingtontól, hogy harcoljon helyettük is. Zelenszkij sérelmezte, hogy Trump nem állította Putyint azonnal választás elé. Ezzel szemben Trump a stabilitást helyezte előtérbe, és a Vatikánt javasolta a tárgyalások helyszínéül.

Európa tanácstalan, Trump nyugodt volt

A hívás végén a finn elnök, Alexander Stubb megkérdezte: 

Mi a következő lépés?

Trump válasza higgadt volt: 

Valakinek ki kell mondania, hogy jól haladnak-e a tárgyalások, és majd akkor döntünk.

Ez a hozzáállás, amely a helyzet eszkalálása helyett a diplomáciai opciókra fókuszál, látványosan szembemegy azzal az európai hangulattal, amely még mindig a háborús retorikára épít. Trump és Putyin álláspontja, úgy tűnik, egy lépéssel közelebb van a realitásokhoz. Ahelyett, hogy újabb határidőket, ultimátumokat és szankciókat dobálnának egymás felé, inkább arra tettek kísérletet, hogy egy asztalhoz üljenek, szemben azzal az európai hozzáállással, amely gyakran még a tárgyalás szándékát is gyanakvással fogadja.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)