Franciák Moszkvából

A moszkvai Puskin Múzeum ötvenöt remekművéből nyílik ma délelőtt tizenegykor kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A Degas-tól Picassóig című tárlat főkurátora, Irina Antonova 1945-ben őrnagyi rangban volt a szovjetek műkincsrablásainak egyik szereplője – többek között épp a budapesti Szépművészetiben.

Szergej Tretyakov 1892-ben hagyományozta Moszkva városára különleges műgyűjteményét. Nyomában olyan gyűjtők jártak, mint Ivan Morozov és Szergej Scsukin. A két vagyonos textilgyáros a 19–20. század fordulóján francia mesterek alkotásaival gyarapította moszkvai magángyűjteményét, zseniális megérzésüknek köszönhetően ma már világhírű művészek festményeivel. Palotáik 1917-ig a művészetkedvelők zarándokhelyei voltak. A bolsevik forradalom után műgyűjteményeiket államosították. Morozov és Scsukin emigrációban halt meg, gyűjteményük később, Sztálin döntése alapján a Puskin Múzeum és az Ermitázs raktáraiban porosodott. A remekművek csak a hatvanas években kerültek kiállítótermekbe.
E gyűjteményekből ad remek válogatást a 19. századi francia realista festőktől Picassóig a Szépművészetiben ma nyíló tárlat. A festmények egy része ismert lehet művészeti albumokból – például Cézanne, Matisse, Van Gogh, Monet, Gauguin, Renoir alkotásai –, ám a magyar közönség előtt eddig ismeretlen alkotások is lélegzetelállító remekművek.
A tárlat főkurátora Irina Antonova, a Puskin Múzeum főigazgatója, aki részben világrekordjáról híres: 1961 óta igazgatja az intézményt. Ám arról is ismert, hogy 1945-ben őrnagyként nemcsak a németországi szovjet „kincskeresés” egyik szereplője volt, hanem a budapesti Szépművészetiben is megfordult. Mivel a több francia impresszionista festményt is magába fogaló Hatvany-gyűjtemény egy része ma a Puskin Múzeumban lelhető fel, lapunk arról faggatta a múzeum gyűjteményvezetőjét, mikor szolgáltatják vissza a műveket. Tatyana Potapova állította, e kérdéssel csak a kulturális minisztérium foglalkozik, egyébként a Hatvany-gyűjtemény képeit rendszeresen kiállítják. Ugyanakkor a visszavásárolt sárospataki könyvek kapcsán Antonova főigazgató korábban úgy nyilatkozott, ellenzi a restitúciót. Mravik László muzeológus a kilencvenes években huszonötezer Oroszországban fellehető művet nevesített – e szám csak a töredéke az elrabolt műkincseknek.
A tárlaton van olyan festmény, amit a Modern Nyugati Művészet Állami Múzeuma 1928-ban megvett. Igaz, Maurice Utrillo fillérekért árulta a képeit.