Görög trükközés magyar módra

Kezd kísérteties hasonlóságot mutatni a gazdasági adatok kozmetikázása Görögországban és hazánkban. A görög államháztartás valódi számainak eltitkolása – akárcsak hazánk esetében – az egekbe tornázta fel a kamatterheket, és megnövelte az államcsőd kockázatát.

Jóval nagyobb a baj Görögországban, mint azt a tavalyi választásokat megelőző gazdasági adat-trükközések lelepleződésekor bárki is gondolta volna. A piacok bizalomvesztése nyomán a hét végére az 1999-es, vagyis az euró bevezetése előtti szintre emelkedtek a görög államkötvények után fizetendő kamatok, miközben az államcsőd esetére biztosítást nyújtó papírok ára is az egekbe szökött. A Fitch hitelminősítő intézet legfrissebb előrejelzése szerint csak az idén 51 milliárd euróra lenne szüksége Görögországnak ahhoz, hogy ne kelljen fizetésképtelenséget jelentenie, márpedig ebből csak nyolcmilliárd eurót sikerült eddig összekalapozni a rekordmagasságú kamatokkal bíró államkötvények eladásával. Athén hitelvesztését egyébként az egész euróövezet megsínyli. Az adatkozmetikázások a jelenlegi, amúgy is bizalmatlan befektetői légkörben akkora riadalmat okoztak, hogy az utóbbi egy hónapban soha nem látott gyorsasággal, féléves mélypontra zuhant az euró árfolyama, miközben az uniós szakminiszterek egyre kevesebb sikerrel próbálják nyugtatgatni a piacokat.
– Nem hiszem, hogy az uniós mentőcsomag lenne a megoldás, mivel sem a német, sem pedig a francia adófizetők nem szeretnének fizetni a görögök helyett – mondta a hét végén Rainer Bruderle német gazdasági miniszter, aki ugyanakkor kizárta a görög államcsőd lehetőségét. Elemzők szerint egyre kisebb esély mutatkozik arra, hogy Athén pénzügyi mentőcsomag segítsége nélkül átvészelheti a bizalmi válságot. Erre utal, hogy a görög fizetésképtelenség kockázati megítélése jelenleg éppen ott tart, ahol Dubaj tavaly decemberben, az Abu Dhabitól kapott tízmilliárd dolláros segítségnyújtás előtt.
A görög trükközések elő- és utóélete a 2006-os magyar adat-visszatartási botránnyal sok hasonlóságot mutat. Athén a tavalyi – választási – évre 3,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt határozott meg. Amikor a költségvetési adatok alapján világossá vált, hogy a cél tarthatatlan, a választásokat követően az új kabinet 7,7 százalékra emelte a tervezett deficit mértékét. A jelentős módosítás az EU-ban azonban komoly kételyeket ébresztett az adatok megalapozottságát illetően, és a görög államadósságot valamenynyi nagy hitelminősítő intézet rosszabb kategóriába sorolta át.
Görögország nem először keveredik a költségvetési trükközés botrányába. 2004-ben derült ki először, hogy Athén éveken keresztül mesterségesen szépítette a pénzügyi statisztikákat, sőt, nagy kereskedelmi bankok szakértőinek véleményét is kikérte, hogyan lehetne az EU-nak küldött jelentésekben a valóságosnál alacsonyabb államháztartási hiányt és kisebb államadósságot szerepeltetni. A trükközésekben a statisztikai hivatal is közreműködött, éppen ezért Athénnak most ígéretet kellett tennie arra, hogy garantálja a hivatal politikai semlegességét.