Tovább dőlnek a dominók a görög adatkozmetikázási botrány nyomán, sőt a piacokat már az Európai Központi Bank vezetője, Jean-Claude Trichet sem tudta megnyugtatni. Tegnap ismét eséssel zártak a tőzsdék, a legnagyobb zuhanást ismét az euróövezet leggyengébb láncszemének tartott Madridnak, Lisszabonnak és
Athénnak kellett elszenvednie. Emellett rekordmagasságba emelkedett ezen országok államadósság-fizetési kockázatának árazása, amely jelzi, hogy nem sikerült lokalizálni a súlyos költségvetési és adóssággondokkal küszködő Görögország problémáit. A görög államháztartási adatokat érintő trükközések nyomán kirobbant járvány hazánkat is elérte: a BUX három százalékkal zuhant, miközben a svájci frank felértékelődése és a forint gyengülése miatt tegnap már 186 forintba került az alpesi valuta. Ennek oka, hogy a görög adósságválsággal kapcsolatos aggodalmak nyomán az euró hét hónapja nem látott szintre gyengült, s a befektetők a biztonságosabbnak vélt menedékdevizákat, a svájci frankot és az amerikai dollárt veszik.
– A hazai tőzsde árfolyama pár hónap alatt 15-20 százalékot is eshet – véli Móró Tamás, a Concorde Befektetési Zrt. elemzési vezetője, aki szerint a görög pénzügyi problémákat nem lehet hamar megoldani, így hosszan tartó bizonytalanságra kell felkészülnünk. Hangsúlyozta: bár lehetnek átmeneti megnyugvások, azt azonban tudomásul kell venni, hogy a költségvetési hiány lefaragása hosszabb távú folyamat, és a görög társadalomban nagyon kicsi a megszorítások támogatottsága. A szakember aláhúzta: a szerkezeti problémákon felül az adózási morál is súlyos gondot jelent Athén számára, a befizetett adók aránya ugyanis a GDP arányában nagyon alacsony az unió többi országához képest.
– 1980 óta rendre túlköltekezés folyt Görögországban, ahol az átlagos éves deficit a GDP 7,5 százalékára rúgott – fűzte hozzá Móró Tamás, aki szerint éppen ezért nagyon nehéz lesz változtatni az eddigi gyakorlaton.
Eközben a görög kormány a rekordszintű költségvetési hiány lefaragását célzó megszorítások elfogadtatásával próbál úrrá lenni a helyzeten: tegnap a január közepe óta az állami támogatások lassú kifizetése miatt tiltakozó görög gazdák országszerte elkezdték az útblokádok feloldását, és az adóhivatal munkatársainak sztrájkja is véget ért.
– A jelenlegi kormányfő, George Papandreu édesapja, Andreas Papandreu 1985-ben az akkori vészhelyzetre való tekintettel kapott mentőövet Brüsszeltől, a feltételként szabott pénzügyi szigorításokról azonban hamar elfelejtkezett – emlékeztetett A hitelesség nyomában című elemzésében a The Economist brit hetilap legfrissebb száma.
Az elemzés szerint ezúttal nem úszhatják meg ilyen olcsón a görögök, mert súlyos büntetésre számíthatnak, amennyiben megszegik az Európai Bizottságnak a pénzügyi fegyelemre vonatkozó ígéreteiket. A lap szerint a szociológus végzettségű kormányfőnek lényegében azt a pénzügyi kisiklást kell most helyreigazítania, amely még édesapja miniszterelnöksége idején kezdődött Görögországban.
Elemzők szerint a legnagyobb gondot most az áprilisban és májusban lejáró 10-12 milliárd eurós kötelezettségek kifizetése jelenti.
– Amennyiben nem találnak vevőt a görög államkötvényekre, úgy az uniónak mindenképp segítenie kell, az athéni állampapírok 59 százalékban ugyanis nyugat-európai, 29 százalékban pedig hazai befektetők kezében vannak – derül ki a Commerzbank frankfurti központjának tegnapi elemzéséből. Eszerint egy esetleges fizetésképtelenség súlyos csapást mérne a görög bankrendszerre, s – egy dominóhatást feltételezve – az egész európai monetáris unióra is.
A bank közgazdászai most három lehetséges módot látnak arra, hogy az unió megsegítse a görögöket. A Nemzetközi Valutaalap mintájára egy európai valutaalap gyűjthetné össze a szükséges kölcsönt az eurózóna tagállamaitól, de ennek folyósításához feltételeket kötnének. Másrészt egy közös európai kötvény kibocsátásával lehetne pénzt bevonni a rendszerbe, vagy uniós garanciát adhatnának a görög állampapírokra.
origo.hu
Furcsa dolgokkal állt ki a nyilvánosság elé a kisfiút felrúgó karateedző felesége
