Négyből semmi: vízilabdakupa-csapataink szerda esti katasztrofális nemzetközi mérlege övön aluli ütésként érhette a sportág azon rajongóit, akik joggal élnek még mindig a korábbi klubsikerek és a válogatott sorozatban szerzett három olimpiai bajnoki címének igézetében. Az Euroligában a Honvédot 14-6-ra kiütötte a Budva, a Vasas 9-7-re kapott ki a Kotortól szintén Montenegróban, a Pro Recco bevette Eger „várát” (11-7 a honfitársakkal is erősített olasz sztárgárdának), az FTC pedig a LEN-kupa negyeddöntőjének viszszavágóját bukta el 10-8-ra Imperiában, így a Savona lépett 17-16-os összesítéssel a négy közé. A Fradi már nem javíthat, a Honvéd csoportja utolsó helyén szinte csak matematikai továbbjutási eséllyel bír. A Vasas most harmadik, a továbbjutáshoz itthon le kell győznie a Panionioszt, idegenben a Dubrovnikot, s közben szorítania a már nyolc közé került Kotornak, hogy szintén felülmúlja a Jugot. A momentán hasonlóképpen csoport-3. Egernek nyernie kéne Csehovban, majd itthon verni a Kazanyt, de utóbbi is elég lehet, ha Recco is legyőzi a tatárföldieket.
Számolgatás ide vagy oda, a „fekete szerda” ettől még tény. Mi egy olyan szakembert, Kásás Zoltánt kérdeztünk meg az okokról, aki egyrészt semleges, hiszen a Szeged edzője, s a Tisza-partiakat tavaly LEN-kupa-diadalig vezette; másrészt komoly külföldi sikerekkel is bír, hiszen az Olympiakosz Pireuszszal és az Óbecsével megnyerte a legértékesebb klubtrófeát; harmadrészt a válogatott mellett szerzett tapasztalatok birtokába tudja, milyen kihatással lehet csapataink bukdácsolása a nemzeti gárdára.
– Gyásznapnak tarthatjuk a szerdát, vagy realitásként értékeljük a sorozatos fiaskókat? – érdeklődtünk Kásás Zoltántól.
– Nehéz kérdés, az biztos, hogy nem jó négy meccsből négy vereséget szenvedni. Hárman idegenben szerepeltek, az Eger pedig otthon játszott a világ legdrágább, leggazdagabb csapatával. Ebben a párosításban inkább a korábbi olaszországi döntetlen számított meglepetésnek, mintsem a mostani eredmény. Amennyire követni tudtam interneten, a Vasas sanszosan játszott szinte végig, ők a hazai mérkőzést rontották el inkább, amikor 8-5-re szintén kikaptak a Kotortól. A Fradi közel állt a továbbjutáshoz, nagyon jól összeszedte magát ahhoz képest, hogy a csoportban még 12-3-ra kapott ki a Savonától. Amely nagyszerű gárda, az olasz bajnokságban megverte a Reccót, sőt a Recco a Bresciától is kikapott, s jelenleg csak harmadik. Hiába, fociban a Real Madrid sem lesz csak attól bajnok, ha összevásárolja a sztárokat.
– Ez legyen az ő bajuk, a miénk meg mondjuk a Honvéd nagyarányú budvai veresége.
– Valóban, de ne feledjük, Sefik, Csirics, Trbojevics világklasszisnak számít az ellenfélnél. De visszatérve a kérdésre, hogy mi a realitás, azt mondhatom, ugyan mi a Szegeddel tavaly első vidéki gárdaként megnyertük a LEN-kupát, ám idén a Fradival szemben alulmaradtunk, de ha továbbjutottunk volna, a Savona ellen sem lettünk volna esélyesek. Külföldön egyes csapatoknál koncentrálódnak a legjobbak, nálunk ez legfeljebb a Vasasra mondható el, ahol van négy olimpiai bajnok, s a kapuban Nagy Viktor. Ám rontani ők is tudnak, például a Panioniosz ellen.
– A zuhanyhíradó ontja a magyar klubok nehézségeiről, csökkenő költségvetésről, tartozásokról szóló híreket. Ennek mekkora a szerepe?
– Valóban, sok helyen a túlélésre mennek a csapatok, de ez nem- csak nálunk igaz, hanem külföldön is, az Olympiakosznál például harminc százalékkal csökkentették a költségvetést. Nyilvánvaló, hogy aki megteheti, oda megy, ahol a legjobban megfizetik, s egy sportoló pályafutása rövid, míg egy hegedűművész hatvanévesen is tud koncertezni. Ám nem csak a pénzről van szó, szakmai okok is állhatnak a háttérben, lesz miről beszélgetnünk a kollégákkal vasárnap Telkiben az edzői konferencián.
– A válogatott szereplését hogyan befolyásolhatja a hazai klubok gyengélkedése? Bár légiósaink csapataira ez nem igaz.
– Nem, viszont a külföldön játszók közül csak Steinmetz Ádám tér vissza, a lemondások miatt jóval kevesebb lesz az idős, rutinos játékos a keretben. Tehát az itthon játszó fiatalabbakra kell új csapatot építenie Kemény Dénesnek. Már Peking után mondtam, hogy két és fél évig hagyni kellene őt nyugodtan dolgozni, mert ez hoszszabb folyamat. Természetesen jó lenne az idei zágrábi Eb-n is érmet nyerni, de ne ez legyen a legfontosabb. Azt persze semmiképpen sem szeretném, hogyha most hét szűk esztendő kezdődne.
origo.hu
Ennyit keres egy mérnök Magyarországon
